Weöres Sándor

Weöres Sándor

Költő, műfordító, drámaíró

Szombathely, 1913. jún. 22. – Budapest, 1989. jan. 22.
Földbirtokos katonatiszt apa és művelt polgárcsaládból származó anya egyetlen gyermeke. Már
iskoláskora előtt anyja irodalomszeretővé nevelte. Gyermekkorát Csöngén tölti és a későbbiekben is
sokat és szívesen tartózkodik itt. Iskoláit Pápán, Csöngén (elemi iskolák), betegségei miatt gyakran
volt magántanuló; Szombathelyen, Győrött és Sopronban (középiskolák) végzi. Már korán, 15
évesen verseket ír (pl. Öregek – Kodály Zoltán megzenésítette), és kapcsolatba kerül A Nyugat
íróival, 1932-től pedig már a harmadik nemzedék vezéregyéniségének tekintik. 1933-ban Pécsett 1
évig joghallgató, majd átmegy a bölcsészkarra, majd átiratkozik földrajz-filozófia szakra és 1939-
ban doktorált a A vers születése című disszertációjával.. Itt köt barátságot Fülep Lajos
művészettörténésszel, Várkonyi Nándor művelődéstörténésszel (mitológiai kutatásokat végzett –
így keletkeztek első mítosz versei) és barátai hatására megismerkedik más kultúrákkal is. 1943-ban
Pestre költözik, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa lesz. 1948-tól műfordításaiból él,
1951-ig Budapesten könyvtáros. 1948-ban házasságot küt Károlyi Amy költőnővel. Házasságkötése
után római ösztöndíjjal Olaszországba utazik és fontos új kötetei jelennek meg. 1948 után csak
műfordításai és gyermekversei jelenhettek meg. 1956 után elég nehéz elérnie, hogy az irodalmi
közvélemény elfogadja stílusát.
-->

Az utolsó években is többféle műfajban dolgozik fáradhatatlanul.
Mitikus asszír és ógörög költők műveit írja át (pl: Gilgames)
JÁTÉKVERSEK, VERSJÁTÉKOK:
Játékvers: lényege a ritmusnak és a képeknek sajátos zeneiségben való eggyéolvadása. A költő
általában szimultán ritmusokat használ.
A Medúza második fele tartalmazza a híres Rongyszőnyeg ciklus 160 darabját. Ezekkel rokon
jellegű a Magyar etűdök ciklusa (114 mű). › gyermekversekként váltak közismertté. Eredetileg nem
gyermekversnek születtek, hanem a költői kereső-kutató műhelymunka, ill. a Kodállyal közösen
végzett versritmust és zenei ritmust vizsgáló kísérletezés termékei.
Ezt a típust (gyermekverseket) újabban játékversnek nevezzük. Azért váltak gyermekverssé, mert
felidézték és élték azt a gyermeki világot, amelyben a játéknak komoly szerepe van. A játék
azonban a felnőtt életének is része: felszabadít és bizonyos értelemben gyermekké tesz, egy
harmonikus és egészséges állapotot idéz fel.
A versjátékokhoz sorolhatók az ún. értelmetlen versek, melyek kiindulópontja a nyelvvel való
szélsőséges játék. Pl: Táncdal. Versjátékok, de egyúttal aforisztikus bölcsességek is az Egysoros
versek. Az egyik leghíresebb: Tojáséj (feltehetően a legtömörebb magyar nyelvű költemény).
Versjátékok a Harminc bagatell darabjai is. Pl: Keresztöltés – vízszintesen és függőlegesen is
olvasható.


Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom