Németh László : Iszony

 

Az Iszony az elemzések szerint az író legtökéletesebb regénye. 1942-ben kezdte el írni Móricz

Zsigmond kérésére a Kelet népe számára.

A regényben a főhős, Kárász Nelli mondja el házasságának történetét. A visszatekintés célja az

önelemzés: a megtörtént tragédia után a tragédiát okozó világgal is megbékélő főhős nézőpontjából.

A kivívott magány azt is jelenti, hogy az egykori pusztai lányból, a szentből, miután a házasságban

szörnyeteggé vált, ismét szent lehet: a világgal nem elegyedő, különállását megőrző, de a világ

hétkoznapi életében mégis tevékenyen és hasznosan részvevő lény.

Mivel az elbeszélői nézőpont Nellié, így a férj, Takaró Sanyi mind az ő látószögében jelenik meg.

Nelli valóban azt gondolta, azt élte át annak idején, amit felidézett.


Sanyi emlékezetéről viszont

nagyon rossz az elbeszélő véleménye. Ha Nelli nem bűnös, Sanyi sem az, sőt ő az igazibb áldozat,

hiszen ő pusztul bele ebbe az élet-halál küzdelemmé váló házasságba.

A regény története az 1920-as években zajlik. Néhány évvel vagyunk az első világháború után,

Takaró Sanyi a sok éves katonáskodás miatt ekkor fejezi be tanulmányait. Az emlékezés

négyévesnek nevezi a házasságot. Az emlékek lejegyzésére néhány hónapos vagy többéves cenci

tartózkodás után kerül sor, ugyanis a múlt véglegesen lezárult.

A cselekmény nem sokkal Nelli és Sanyi megismerkedése után indul. Egy bálon együtt táncoltak, a

fiú ott nézte ki magának a lányt. Újév délelőttjén öccsével együtt kiment Huszárpusztára köszönteni

a lányt. Nelli ekkortájt 18-20 éves lehetett.

Az 1920-as években sem volt feltétlen szükségszerűség, hogy egy lány hozzámenjen ahhoz a

férfihez, akit ki nem állhat. Volt mód a szakításra. Mi az, ami Nellit Sanyihoz láncolja?

Paradox módon mindig egy-egy rokon halála. Nelli elhatározza, hogy szakít a fiúval, másnap

véletlenül meghal az édesapja. Anyjával együtt teljesen vagyontalan: a házasság nemcsak

pillanatnyi gondjaikat rendezné el, hanem sorsukat is. Végül a lány kénytelen igen bólintani. Él

benne a remény, hogy elviselhető lesz az életük, és ezt kislánya, Zsuzsika születése is táplálja.

Egyévi házasság után azonban meghal Sanyi apja, s így be kell költözniük a faluba a gazdagság

miatt. Nelli ellenzi e lépést, számára idegen a falu világa. Drámai fordulat az után lesz, hogy Nelli

és Imre beszélgetnek egymással. Ettől kezdve válik szörnyeteggé, némán visszahúzódó anyósa is

kifakad ellene. Ez készteti Nellit a hirtelen szökésre: anyjához és annak testéveihez utazik Cenre.

Azt reméli, hogy talál munkát, szó van róla, hogy Szeréna néni postamesteri állását vehetné át, ha

megtanulja a szakmát, azonban Szeréna néni hirtelen meghal. Ezzel a három lánytestvér és Nelli

sorsa is bizonytalanná válik. Sanyi felkeresi haldokló anyjának a kérésével Nellit, nem mondhat

nemet. Az anyós megköveti őt, Nelli pedig megígéri, hogy marad.

A gazdasággal bajok vannak, gyűlnek adósságaik. Nelliben ez ismét munkakedvet ébreszt fel az

utolsó remény. Sanyi azonban másként dolgozik, mint Nelli, mások a tervei is. Miután azt is

megtudja, hogy férje cselédlányokkal is kikezdett, végleg úgy érzi:

„az emberszenny, a világpiszok, ami belémcsap, elönt.”.

Néhány hónap múlva Sanyi tüdőgyulladást kap, rádöbben, örülne, ha meghalna. S amikor lábadozó

férje szerelmeskedni akar vele, dulakodni kezd, párnát kap maga elé, és öntudatlanul is megfojtja

férjét.

Ezzel még nincs vége a megpróbáltatásainak: maga sem tudja, gyilkos-e. Nem a kezelőorvost,

hanem Jókutit hívja. Nellire még vár egy válságos helyzet: kapcsolatának tisztázása Jókutival.

Harmadik döntés: a számára idegen falut el kell hagynia és végleg Cenre kell költöznie. Az

örökség biztosíthatja a tisztes életszínvonalat családjának, ő maga dolgozhat, jótékonykodhat a

cenci gyermekkórházban és a kisváros szegényeinek körében.

Nelli sorsa példa arra is, hogy „ megszokni vagy megszökni ” igazsága sem mindig érvényesülhet: ő a

megszokásra nem képes, megszökni nincs módja. Sanyi viszont az ősi tapasztalati igazságban, a

megszokásban reménykedik. Sanyi áldozat volt

Nelli iszonyának rétegei vannak. A világ, a falu, az emberek szemével nézve először a házasságba

nehezen beletörődő nő, majd a rossz házastárs képe mutatkozik meg. Sanyi különösen sokáig ügyel

arra, hogy az ő házasságáról ideális kép alakuljon ki. Sanyi nem tudja, hogy mi lehet Nelli baja

igazából vele, és később is csak annyit ért meg, hogy nem szereti őt.

Nyilvánvaló a tragédia oka: két végzetesen össze nem illő ember vált házastárssá. Nelli tényleg

apáca-típus volt. Nelli apja lánya: magányra termett, de szintén magányos anyjának vigaszát, a

vallást sem találja meg. Sanyi viszont feltűnően nyitott társadalmi ember, közösségek nélkül nem

tudja jól érezni magát.

A házasságuk egy katasztrófa történéssora. Nelli személyisége katartikus módon megtisztul.

Ezért nem érez bűntudatot, és látja be ugyanakkor, hogy büntetése a születéstől fogva való.

LETÖLTHETŐ TÉTELEK :

Németh László életpályája, munkássága
Németh László : Iszony

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom 2011