HUSVÉT ELŐTT
A Húsvét előtt cím a föltámadást, a béke eljövetelének reményét ígéri. A világháború alatt az
emberi élet, a humanista értékek védelme érdekében tiltakozott az élet- és értékpusztítás ellen. A
költemény szabad versre emlékeztető rapszódia, mely az expresszionizmus felé közeledést mutatja.
A szenvedély szétfeszíti a formákat, s a vers a gondolatok és érzelmek hullámzását követve
hosszabb ill. rövidebb rímtelen sorokra tagolódik.
Ritmusa is idegesen nyugtalan: inkább a hangsúly, mint az időmérték visz lendületet a sorokba.
Zaklatott, egymásba indázó mellékmondatokból felépülő hatalmas versmondat a költemény első,
nagyobb része. A merész igazság kimondásának félelme vissza-visszarettenti, eltéríti a költőt eredeti
mondanivalójától, de a fokozódó belső kényszer végül is legyűri félelmét, s vállalva minden kint,
mégiscsak kimondatja vele azt, amit a hosszú vers elején akart kikiáltani, miszerint elég, béke
legyen végre. A versnek ez a legfontosabb üzenete: a háborús uszítással szemben a béke bátor, soksok
más, merésznek számító gondolatot, új és új motívumot sodor magával a viaskodó, az
akadályokat legyőző erkölcsi erőfeszítés.
Négyszer tér vissza ugyanaz a szenvedést is vállaló feltételes mellékmondat egy visszarettenő,
megszakított főmondat kezdetével. Ezek teremtik meg a rendet, vagyis ezek alkotják a vers
gerincét. A mellékmondat (”akkor is”) folytatása első ízben még csak önbiztatás, nem a végső
gondolat világgá kiáltása. Addig minduntalan nekigyürkőzve az erkölcsi parancs kikerülhetetlen
kötelességének, felidézi a háború embertelenségét, melynek visszatérő szimbóluma egy
Vörösmarty-műből kölcsönzött elem. Nem a szerelmet, embert, életeket pusztító háborús sikereket
ünnepli a vers, hanem azt, aki először ki meri mondani a “béke” szavát. A lírai én annyi késleltető
előkészület után végül maga mondja ki először ezt a szót egy zsúfolt jelzőbokorral kiemelve és
felnagyítva a béke mindent megváltó erejét.
Miután a “szabadító, drága szó” végre elhangzott, a könnyed, magyaros dalforma jelzi a lélek
viharainak elcsitulását: dallamos, kétütemű hetes és hatos sorok váltakozása hirdeti az általános
megbékélést, megbocsátást, a tavaszi újjászületést. A félrimek csengése a húsvéti feltámadási ünnep
alleluját hirdető harangszavát idézi, a mondatok és a ritmikai egységek egybeesése pedig a rendet,
az áhított békét sejteti, ígéri.
Hatását fölerősítik a régi klasszikusokra, Berzsenyi, Vörösmarty, Petőfi s Ady költeményeire való
“rájátszások”.
TÉTELEK LETÖLTÉSE :
Babits Mihály életpálya
Babits Mihály : Jónás könyvének elemzése
Babits Mihály : 30 évek lírája
Babits Mihály : Husvét előtt
Babits Mihály prófétai szerepvállalása
Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom 2011
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése