Madách Imre : Az ember tragédiája

A keretszinek mufaji konvenciok, a torteneti szinek – bar kotodnek vilagfordito esemenyekhez –

egyeb helyszinek es tortenesek is elkepzelhetok lennenek. Soter Istvan felfogasaban Madach nem

tortenelmi leporellot akart elenk allitani, hanem a XIX. szazadi liberalizmus nagy eszmeinek sorsat,

alakulasat es jovojet akarta bemutatni, mely eszmek a nagy francia forradalom harmas jelszavaban

egyesulnek.

A torteneti szinek egymasutanisagat, belso logikajat a hegeli dialektika hatarozza meg – e szerint:

X. szin: tezis, az eszme szuletese; Adam rajong az uj eszmeert

(X+1). szin: az eszme megvalosulasa, a realizacio eltorzitja az eszmet, Adam kiabrandul az

eszmebol (antitezis)

(X+2). szin: Adam menekul az uj eszme elol kiabrandultsagaban, a szin vegen uj eszme jelenik

meg, melyert ujra rajong Adam

Az első három (keret)szín:

Az első harom szin es a 15. a keretszinek. Az I. szin a bibliai teremtes befejező reszet mutatja be.

Gabriel főangyal az Eszmet dicsőiti, mely letrehozta az anyagot es tert; Mihaly angyal az Erőt

dicseri, ami mozgast vitt az anyagba, es megteremtette az időt; Rafael pedig, a Josagert mond

hozsannat, amelynek koszonhető, hogy testte lett az anyag, es ontudatra ebredt az ember.

Lucifer ekkor meg főangyal, ellenszegulese miatt valik Satanna. Ő nem hodol be az Urnak, mert

mint mondja a „ tagadas ősi szelleme” , kezdettő fogva letezik őis, akar az Ur, hiszen minden

eszme magaba foglalja onnon tagadasat. Boldogsagnal a lehangolas, fenynel az arnyek, ketsegnel a

remeny, vagyis minden pozitivum mellett ott van a negativ ellenpont is. Lucifer ervelesei szerint a

vilag nem teleologikusan elrendezett egyedul csak az anyag letezik orokkevalo tulajdonsagokkal.

Az ember csupan Isten utanzoja.

A II. szinben megjelenik az elsőemberpar, akik teljes harmoniaban elnek a termeszettel, es

egymassal. Lucifernek azonban sikerul talalnia meg egy lazadot maga melle. Mig azonban Lucifer

lazadasaban rombolni kivan, addig Adam azert lazad, mert onmagaban is valami istenit erez.

Lucifer szavainak hatasara, szeretne sajat labara allni, valasztani jo es rossz kozott, sajat sorsa

iranyitojava valni. Eva azzal ervel, hogy az Ur biztos olyanna alkotta őet, hogy „etkes hajlam mas

fele ne vonjon”, ha pedig a bű szinten terveben all”, akkor nincs miert elitelje őet. Adam nem

varja meg, mig kiűik, maga hagyja el az edent, mert „degen mar, s kietlen ez a hely”.

A III. szinben mar nincs meg a harmonia a termeszettel, Eva az, aki az elveszett edent megprobalja

visszavarazsolni. Az Eden-nosztalgia kesőb is, Evaval kapcsolatban kerul elő Adam szavai

„nmagam levek enistenemme”, vagyis kezebe veszi sorsa iranyitasat, a sajat labara all.

Adam azzal a hittel vag neki a tortenelemnek, hogy az ember es a vilag vegtelen ertekek forrasa,

sajat labunkra allva ezeket megvalosithatjuk. Lucifer pedig ezeket az ertekeket akarja lerombolni,

bebizonyitani Adamnak, hogy letezes ertektelen, az anyag, a bű, es a rossz mindenhato. Ilyen

előmenyek utan vagnak neki a tortenelemnek, a 11 alomjelenetnek.

Történeti színek

4. szin – Egyiptom:

A nyito–uralkodo eszme es gyakorlat a “milliok egy miatt” elv. Adam ebbol abrandul ki Eva

szavaira, s az “egy milliok miatt” elv jegyeben folszabaditja a rabszolgakat.

5. szin –Athen:

A szabadsag es egyenloseg eszme gyakorlata az atheni demokraciaban. Madach a XIX. szazad

felelos liberalis gondolkodoinak legfobb dilemmajat veti fel, amennyiben a szabadsag es

egyenloseg kolcsonosen kioltja egymast, az egyenloseg neveben a tomegre raruhazott szabadsag

onmaga parodiajara valtoztatja a demokraciat, hiszen a tomeg a demagogok befolyasa ala kerul,

annak a velemenyet szajkozza, aki utoljara szolt, vagy aki kozvetlen erdekeit harsogja. Ellentetbe

kerul az egyen es a tomeg is; az egy mindenkiert heroikus magatartasformaja eppugy termeketlen –mert megbukik a tomeg ertetlensegen – mint a mindenki egyert abszolutizmus.

6. szin –Roma:

Adam kiabrandulva az eszme es megvalosulas tragikus ellentmondasabol az elvezetek vilagaba

menekul. A hedonizmus azonban nem gondolati, hanem moralis zsakutca. A boldogsag, az

eszmenyek vilagara Eva emlekezteti, felidezve a Paradicsomot. A moralis tehetetlensegbol, az

eszmektol valo elfordulasbol Peter apostol megjelenese lenditi ki. Az uj eszme, a keresztenyseg

altal kepviselt szeretet, illetve testveriseg lenne hivatott arra, hogy fololdja es perspektivat adjon a

szabadsag es egyenloseg antitezisenek.

7. szin –Konstantinapoly:

A keresztenyseg gyakorlata nem igazolja vissza Adam lelkesedeset. Dogmatikai vitak takarjak el a

szeretet gyakorlatat. Madach peldaja az egy ‘i’ miatt tortenetileg mar elobb lejatszodott. A dogmava

merevedett, vallasi haborukba torkollo kereszteny vallas ellehetetleniti az egyeni boldogsagot is. Az

elozo szin vegen megjelent keresztbol a gyulolet es meg nem ertes jelkepe lett.

8. szin –Praga I:

Adam ujra menekul, ezuttal a tudomanyok aszkezisebe. Kepler az eg titkait kutatja, kozben a

mindennapos megelhetes gondjaival kuszkodve horoszkopokat gyart, hogy felesege anyagi igenyeit

kielegitse. A szin vegen Adam alomba merul.

9. szin –Parizs:

Az eddig megfigyelt es uralkodo eszmek egyutt jelennek meg a forradalom jelszavaban. Az

ellentmondas azonban feloldhatatlannak latszik az eszmek kozott, a gyakorlat eltorzitja a

legnemesebb ideakat is. A forradalmi terror folfalja sajat gyermekeit, eppugy, mint az atheni

demokracia koraban, onjelolt nepvezerek csufitjak el a jelszot.

10. szin –Praga II:

A szin legfontosabb tanulsagat a felutes hozza, mely ertelmezi az alom az alomban tortenteket.

Parizsra visszaemlekezve Adam nem abrandul ki, egyszerre latja az esemeny “bunet es erenyet”. A

hagyomanyos ertelmezes szerint Madach hitet tesz ezzel a ’48-as forradalom mellett is,

megvaloszinubben a liberalizmus eszmerendszere mellett all ki.

11. szin –London:

A jelen szine, a liberalizmus gyozelme, pontosabban az eszmerendszerbol a szabadsageszme

realizacioja, ahol majd minden kulso vagy belso ero es kenyszer nelkul “majd az elet korlatozza

onmagat”. A szabadverseny vilaga ez, a kuzdelem a letert elv megvalosulasa, ahol egyetlen

ertekmero a penz, amelyen nemcsak arut, hanem eszmet es erzelmet is lehet vasarolni. A Madach

altal abrazolt vilag a technokracia es indusztria vilaga, a masodik vilag, mely elszakadt az erkolcsi

torvenyek vilagatol. A tragikus felismeres, hogy az elet onmagaban keptelen szabalyozni onmagat, a

szabadsag korlatok nelkul onmagat szamolja fel, s vezet el az elet ertelmetlensegenek

felismeresehez. Ezt jelzi emblematikusan es jelkepesen a szin vegen a halaltanc. Csak egyedul Eva

az, aki tullep a siron, hiszen o ellentmondasos noi mivoltaban is a kolteszet es az ifjusag jelkepe.

12. szin –Falanszter:

Ha a vegtelenne tagitott tarsadalmi szabadsag nem volt kepes korlatozni az eletet, jogos igeny merul

fel, hogy az esszeruseg es a racio szabja meg a hatarokat. Az utopia, a tokeletes vilag, a teremtes

korrekcioja logikusan no ki a liberalizmus eszmerendszerebol, feloldhatatlannak tuno

ellentmondasaibol. Madach elsosorban Fourier utopiajat jeleniti meg, aholis a racio iranyitja az

eletet. A jozan esz uralma azonban szuksegszeruen leszukiti es elszurkiti a sokszinu es gazdag

eletet, kizarja belole mindazt, ami a racion innen vagy tul van: a muveszetet, az erzelmeket, az

emberi vonzalmat. A rend neveben foladott szabadsag leveszi ugyan az ember vallarol az egyeni

dontes es felelosseg terhet, de meg is fosztja mindattol, ami emberive teszi az eletet. Eppugy a

haszonelvuseg uralkodik, mint a londoni szinben, de most nem individualis szinten, hanem egy

kozponti akaratnak alarendelve.

13. szin –Az ur:

A kulonbozo megvalosult es lehetseges tarsadalmi formaciokbol kiabrandulva Adam az emberi

szabadsag, szabad akarat vegso bizonyitekat keresve ki akar szakadni a foldi vilagbol. A problema

antropologiai szinten vetodik fel, hiszen a test kiszakadasa egyuttal annak pusztulasat is magaval

hozza, es Adam szamara annak felismereset, hogy az emberi szabadsagnak nem csupan tarsadalmi,

hanem termeszeti hatarai is vannak; s a termeszeti determinaltsag ugyanakkor meg is vedi Adamot a

pusztulastol. A Fold Szellem szavara Adamban eloszor vetodik fel a cel es kuzdelem kettossegenek

problemaja, melyben Adam –elolegezve a 15. szin tanulsagat –a kuzdelem fontossagat hirdeti.

14. szin –Hoval, jeggel boritott, hegyes, fatlan vilag:

Ember es termeszet viszonyat abrazolja Madach, az elso es masodik vilag kuzdelmenek

vegeredmenyet, a termeszet gyozelmet az ember felett. Az ember elveszti emberarcat, kuzdelme

inkabb a megelhetesert folyik, a darwini–penceri kuzdelem a letert elv ember es termeszet

viszonyaban jelentkezik, elorevetitve az ember vereseget, hiszen “sok az eszkimo es keves a foka”,

“homo homini lupus”.

A XIX. szazadi termeszettudomanyos es filozofiai eszmek hatasa es jelentkezese a tragediaban

Filozófiai hatások

1.) Hegel: a dialektika elve, mint kulsodleges szervezoero, illetve mint egyik megoldasi lehetoseg

az ellentmondasok feloldasara. Hegel felfogasaban ugyanis szabadsag es meghatarozottsag nem

egymast kizaro hanem egymast feltetelezo fogalmak. Azaz az ember szabad, de nem korlatok nelkul

az, termeszeti, antropologiai es szocialis meghatarozottsaga egyutt jar szabad voltaval.

Tragediaertelmezesek

2.) A legfobb problema a vilag alakithatosaganak illetve determinaltsaganak kerdese. Az emberi

szabadsag illetve szabad akarat korlatlanul ervenyesulhet-e a vilagban es a tortenelemben, vagy a

termeszeti torvenyek determinizmusanak rabja csupan. Adam a romantikus liberalizmus

titanfelfogasanak (=nagyember kultuszanak) eszmejet kepviseli el-ellankadva ugyan, de a XIV. szin

borzalmaig hisz a celelvu fejlodesben, a vilag alakithatosagaban. Lucifer a pozitivizmus

meghatarozottsagtanat kepviseli, a termeszeti, tudomanyos es lelektani determinizmust. A tragedia

valasza az antitezisre a kritikai kiegyenlitodes lehetosege, a szabadsag es determinizmus

ellentmondasat feloldo hegeli valasz.

3.) Madach logikusan es kovetkezetesen viszi vegig a polgari liberalizmus nagy eszmeinek

kialakitasat a multban, uralomra jutasat a jelenben, s tragikus ellentmondasainak lehetseges

kovetkezmenyeit a jovoben. Ehhez kapcsolja a termeszetbol, a teremtett vilagbol, az isteni

gondviseles vilagabol a racio segitsegevel kiszakado ember tragikus sorsanak elemzeset, mely

szuksegszeruen vezet ember es termeszet antiteziseig, a termeszeti vegzet gyozelmeig az emberi

vilag folott.

4.) A mu tortenetbolcseleti vonulatat a korkorosseg es teleologikussag vitaja hatarozza meg, s a mu

mindkettore meggyozo peldakat hoz.

5.) A harom szereplo kozul Adam es Lucifer a hegeli dialektika ket agat kepviseli, s ennek

megfeleloen – a torteneti szinekben mutatott emberi alakjuk ellenere is – inkabb tezisfigurak,

eszmehordozok. A hegeli triad (tezis U antitezis ? szintezis) logikajanak megfeleloen Eva

kiegyenlito szerepet tolt be sokarcusagaval, az egymast koveto szinekben egymasnak ellentmondo

jellemvonasaival az elet es termeszet sokarcusagat es sokfeleseget jelkepezi.

LETÖLTHETŐ TÉTELEK :

Madách Imre : Az ember tragédiája
Madách Imre : életpálya, munkássága

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

A színek kiválasztása