Stendhal : Vörös és fekete

Stendhal : Vörös és fekete

Stendhal, eredeti nevén Henri Beyle számtalan álnév alatt jelentette meg műveit

- Iroi karrierje Napoleon bukasa utan indult

- Eleinte utirajzokat, eletrajzokat irt, műforditott

- Első regenye, az

- Annal nagyobb sikere lett masodik, 1831-ben megjelent regenyenek, a

- Kesőbbi regenyei: a

Armance 1827-ben jelent meg, visszhangtalan maradtVörös és feketénekPármai kolostor es a befejezetlenul maradt Vörös és fehér

- 1942-ben halt meg Parizsban

Stendhal magat romantikus regenyironak tartotta, de mast ertett romantikan, mint ma ertunk rajta. Ő

azt tartotta romantikusnak, ha valaki sajat koranak szellemeben ir, nem pedig az elmult korok

torvenyeihez alkalmazkodik, mint a klasszicizmus kepviselői. Hőseit ugyan romantikus vagyak

hajtjak, de celjaikat nem romantikus modon erik el. Sthendal realistan abrazolta a tarsadalmi

viszonyokat, hőseinek lehetősegeit

Vörös és fekete: karrier-regény

- A Voros es feketevel Stendhal megteremtette a karrier-regenyt vagy lelektani regenyt,

amelynek kozponti kerdese a kepmutatas

- A műben latszolag minden erthető, az elbeszelesek egymast kovetik, a szereplők belső

monologokban elemzik a torteneteket, sajat mult es jovőbeni cselekedeteit

- A tortenetmondo pedig gyakran es reszletesen magyarazza elmondottakat.

- Neha ki is szol a regenyből, es kozvetlenul az olvasohoz fordul

- Minden azt jelenti, hogy az elbeszelő mindent tud, s ezt megosztja az olvasoval is

Rejtélyes cím

- A voros es fekete ket karrierlehetőseget jelentett

- A voros egyenruhaban jaro katonatisztet

- A feketeruhas papit

Azonban a szineknek sokkal kidolgozottabb szerepuk van a regenyben:

A voros:

A voros szin ketszer fordul elő igen hangsulyosan, mindketszer a verrieres-i templom szineikent. A

regeny eleji es a regeny vegi templomi jelenet mintegy keretbe foglalja a tortenetet. A regeny elejen

Julien beter a templomba, mielőtt Renalekhoz menne. A templom belső falai biborszinű szovettel

voltak bevonva, melyeken atsutott a nap fenye, s vorosse varazsolta az egesz belső teret. A jelenet

egeszen baljossa valik, mikor Julien a szentelt vizet – epp a biborszoveteken attorő feny miatt –

vernek nezi, s egy papirdarabot is talal, mely egy besanconi kivegzesről tudosit. A regeny vegi

nagyjelenet helyszine szinten a verrieres-i templom, melynek magas ablakait biborfuggonyok fedik.

Ekkor lő ra Julien De Renalnera. A voros szin tehat a verre, az erőszakra enged asszocialni, s

keretbe foglalja a regenyt.

A fekete:

A fekete szin leggyakrabban mint Julien ruhazatanak szine kerul elő. Minthogy papnovendek, De

Renalek talpig feketebe oltoztetik a fiatal hazitanitot. Julien fekete ruhat visel a szeminariumban es

Parizsban, de La Mole marki palotajaban is. A fekete szinű papnovendeki ruha moge rejtőzik a

kivulallok elől Julien valodi, lazongo, torekvő enje.

Fontos motívum: a létra

Csakugy, mint a szinek, a fent-lent ellentetpar is jelzesszerűen at-es atszovi a regenyt. Julien mindig

letra segitsegevel jut fel a meghoditando előkelő holgyek haloszobajaba. A letra jol kifejező jelkepe

Julien allando magasra toresi vagyanak, s annak, hogy celjanak elerese erdekeben hajlando mindent

kockara tenni.

Helyszínek:

- A regenyben megjelenő harom helyszin a karrier szintjeinek felel meg

- Verrieres a Besacon a Parizs

Verrieres:

- Verrieresben a legnagyobb hangsuly a haszonra helyeződik

- Juliennek lett volna alkalma szert tenni haszonra

- Az egyik ilyen lehetőseg a hazassag Elisaval, a szobalannyal

- A masik pedig, hogy baratja uzlettarsa legyen

- Mindkettőt elutasitotta

- Elisa elarulta Julien-t, igy el kellett hagynia Verries-t

Besacon:

- Julien papi szeminariumba kerul, mely az egyhazi karrier utjara viszi ő

- Itt is problemakba utkozik, melyek a valos karrierlehetőse es az ő mitikus vagyainak

ellenteteiből fakatnak

- Itt is sikertelen vlt, megis feljebb lenditette Julien Sorel karrierjet Parizsba

Párizs

- De La Mole marki titkaranak fogadta el parizsi palotajaba.

- Mathilde, de La Mole kisasszony felajanlkozik neki, s Julien ugy lesz a szeretője, hogy nme

erez iranta semmit

- Mikor kiderul, hogy Mathilde aldott allapotban van, apja rangot illetve birtokot adomanyoz

neki

Julien vegul visszater Verrieres-be, s ralő de Renalnera

- Letartoztatjak es bortonbe kerul

- Itt tud ujra nyugodtan gondolkozni

- Vegul ugy dont veget vet eletenek

A konnyebb megertes vegett:

Julien es de Renalne

Kettejuk viszonyanak megertese teszi csak erthetőve az olvaso szamara Julien vegzetes

cselekedetet. Bar a regeny nem hivja fel ra a figyelmet, figyelmes olvasonak konnyen feltűnhetik,

hogy sosem esik szo Julien edesanyjarol. Apjaval is igen rossz a viszonya, Julien eppen ezert keresi

maga szamara az apat (Chelan abbe, Pirard abbe, a marki), de az anyat is, meg ha ez expressis

verbis nem is kap hangsulyt a regenyben. De Renalne a szamara egyben jelenti a szeretőt es az

anyat. Ezert van szamara olyan rettenetes jelentősege de Renalne arulasanak. Szinte onkivuleti

allapotban hajtja vegre tettet. Erdekes, hogy az iro ezt a motivaciot rejtve hagyja a regenyben, s

csak evekkel kesőbb jegyez fel egy kiadas margojara egy ujsaghirt, ami szerelemfeltesből elkovetett

gyilkossagrol ad hirt. Ez Julien tettenek lelektani mozgatoja – fűzi hozza

TÉTEL LETÖLTÉSE : STENDHAL VÖRÖS ÉS FEKETE

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom