Örkény István 1912-ben született Budapesten. Eredetileg gyógyszerész volt, de vonzódott
az irodalomhoz is, író, dramaturg, lektor volt. 25 évesen már novellákat írt, a Forradalom
címűt József Attila meg is jelentette a Szép Szó c. folyóiratában. Groteszk látásmód
jellemzi, azaz a nevetségest ötvözi a borzalmassal. Világlátása racionális, melybe mindig
vegyít valamilyen abszurd elemet. Illúziótlanul mérte fel az emberi életet. Mestere Kafka,
de Örkény műveiben még szorosabban ragaszkodik a valósághoz. Első novelláskötete
1941-ben jelent meg Tengertánc címmel. A második világháborúban munkaszolgálatos
volt az orosz fronton. 1945 után születnek meg a háborút, a hadifogság élménykörét
feldolgozó művek, például Lágerek népe, Emlékezők. Az 1960-as években talál rá igazi
hangjára: Egyperces novellák, Rózsakiállítás, Tóték, Macskajáték (az utolsó 3 kisregény,
amiből az utolsó 2 dráma). 1979-ben halt meg Budapesten.
Egyperces novellák
Új műfajt teremt velük Örkény. Az egyperces jelző a terjedelmükre utal, ugyanis egy perc
alatt elolvashatók, de kevés szóval sokat akarnak mondani. Groteszk látásmód jellemző
rájuk. Többféle műfajt képviselnek: vicc, anekdota, példázat, mese, újsághirdetés.
Rejtélyesek, talányosak. Maga a szerző matematikai egyenletekhez hasonlította az
egyperceseket: az egyik oldalon a az író közlés minimuma áll, a másikon pedig az olvasói
képzelet maximuma – tehát a novellák kétszemélyesek. Maga a szerző jellemzi novelláit,
a kötetet bevezető használati utasításban.
ÖRKÉNY ISTVÁN TÉTEL LETÖLTÉS
Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom
ÖRKÉNY ISTVÁN TÉTEL LETÖLTÉS
Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése