Vörösmarty Mihály

Csongor és Tünde elemzése

A magyar romantika kiteljesedesenek legnagyobb alakja
Rövid életrajz
- 1800 Psztanyeken szuletik, nemesi csaladban.
- Pesten jogot tanul, majd nevelő lesz a Perczel csaladnal. → beleszeret Perczel Etelkaba
(remenytelen szerelem)
- 1843-ban felesegul veszi Csajaghy Laurat
- szabadsagharc bukasa utan bujdosni kenyszerul
Költészetének jellemzői
- Romantikus jegyek
- Vallomasos jelleg
- Belső lelki folyamatok abrazolasa
- Dicső mult es a sivar jelen szembeallitasa
- Versei ket csoportra oszthatok
a) Szemelyes jellegű: Abrand, A merengőhoz
b) Kozossegi jellegű: Szozat, Gondolatok a konyvtarban, A Guttenberg-albumba
-->

Prózai műve: Csongor és Tünde
1830-ban keletkezett, 1831-ben jelent meg es 1881-ben mutattak be Szinhazban.
Műfaja: mesedrama vagy dramai koltemeny
Filozófikus dráma: ezt erősiti az Ej monologja is, amely a vilag, a letezes celjara ad megrenditő
valaszt. Csalodassal vegződik minden probalkozas, az ember s a vilag egesz lete pusztulast iger, ala
van vetve kezdet es a veg kozotti időnek, a nagy torvenynek. Ez a felfogas a kor tudomanyos
szemleletenek hatasat mutatja.
Forrása: Gyergyai Albert: “Historia egy Agyelus nevű kiralyfirol es tunderszűz lanyrol” cimű
16.szazadi szephistoria.
Irodalmi hatások figyelhetők meg Byron, Shelly es Shakespeare tollabol (konkret elemeket vett at
a „Szentivaneji alom”-bol)
Versformája: valtozatos (a parbeszedek ritmusa altalaban trocheusa, a bolcseszeti reszeke
jambikus, meg a befejező dallam az anapesztusi sorok vannak tobbsegben.)
Rövid történet
Ket szerelmes, akik korul az egyik foldontuli leny, s kiket valami armany elszakit egymastol. Tunde
visszater hazajaba, Csongor pedig keresi, s hosszas, kuzdelmes kalandok utan vegre tokeletes
boldogsagban egyesulnek. A szerencses veg, a keresett es vegul megtalalt boldogsag ellenere az
egesz művet valami keserű melabu lengi at.
értelmezése: a koltő arra keresi a valaszt mi jelenti az ember szamara a boldogsagot es az elet
ertelmet itt a Foldon. A mű harmoniakeresese a lehetősegek es a vagyak kozott. Ez a kettősseg az
egesz műre ervenyes. Az iro szerint a foldi boldogsag forrasa a szerelem. A szereplők ket vilagbol
valok:
1. a foldi Csongor idealis rajongasa mellett ott van a foldhoz ragadt Balga es Ilma realizmusa.
2. a foldontuli Tunde szepsege, josaga mellett ott van Mirigy foldontuli, irracionalis gonoszsaga.
Mirigy a darab szimbolumrendszereben az arto demon, minden nemes torekves megakadalyozoja.
Ketfele szerelmet allit szembe az iro:
1. a foldi, valosagos szerelmet, amit Balga es Ilma
2. az eszmenyi, idealizalt szerelmet amit Csongor es Tunde kepvisel
Az ember nem szakadhat el a foldtől, a boldogsag nem erhető el az irrealitas vilagaban.
A három vándor az emberi boldogsag tobbi lehetseges valtozatat jelenti, de a koltő mindet
elutasitja:
- Kalmar: a penz, a kincs jelenti szamara a boldogsagot
- Fejedelem: hatalom jelenti szamara a boldogsagot
- Tudos: a tudomany, az ismeretek, a konyvek jelentik szamara a boldogsagot
Csongor a harmas keresztuthoz erkezve ezzel a harom vandorral talalkozik, de a boldogsagot
keresve egyik vandor eletceljaval sem tud azonosulni. Csongor visszater a harmas keresztuthoz es
ujra talalkozik a vandorokkal, de csalodva talalja őket. A harom vandor megszallottsaga, es kudarca
a boldogsagkereses harom tevutjat mutatja.
A cselekmény helyszíne:
ket fő helyszinen jatszodik: a “ket vilagszint” az eg es a fold, es az egi es foldi szintek: a kert, a
harmas ut videke, a Hajnal es az Ej orszagai, a szoba, mirigy udvara, a Varazskut kornyeke. Emiatt
a művet ketszintes dramanak is tekinthetjuk, mert parhuzamosan ket helyszinen jatszodik.
Népi elemek es népmesei motívumok is megjelennek: Balga es Ilma, a harom ordog, a harom
vandor es a harma ut nepmesei motivuma.
Vorosmarty szerint az ember is kettős lenyegű: egyarant kepes a jora es a rosszra, s ez hatarozza
meg az igazi lenyeget.
A szerencses veg ellenere a művet melabu, szomorusag, melankolia hatja at. Tanito, peldazatjellegű.

LETÖLTHETŐ TÉTELEK :

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom