Mikszáth Kálmán

Noszty fiú esete Tóth Marival :

A regény három szálon indul el. Az első szál a Noszty család és Feri (a fiú) története. A második

szál Koppereczky Izrael Izsák története. A harmadik szál Tóth Mihály pékmester története. Ezeket a

részeket a Noszty család vagyonszerzési törekvése köti össze. A regényben az a bafejezés, hogy

Tóth Mihályt nem kápráztatja el a rang, fölfedi Noszty Feri jellemtelenségét, és nem egyezik bele a

házasságba.

Dzsentri témájú művei :

A baráti domínium, A Noszty fiú esete Tóth Marival, A gavallérok. Karcolataiban (parlament és a

bürakratikus kízigazgatási élet) is ez a kettősség figyelhető meg. Hol szelöd humorral, hol gúnnyal

mutatja be a vezető politikusokat akiket a nép sorsa a legkevésbé érdekel. Céljuk a hatalom

megtartása (A pénzügyminiszter reggelie, A korlátfa).

Történelmi témák :

Elfordul saját korától és a múltba viszi el az olvasót. Ezekben a regényekben is a mesélő,

anegdótázó stílus él. Történelmi hősei főnemesek különc különleges emberek akik azért kerülnek

szembe környezetükkel, mert egy letünt világot akarnak visszaállítani (Besztrce Ostroma, Új

Zrínyiász, Beszélő köntös). Utolsó nagy regénye A fekete város, amely a halála ,után jelent meg. A

kuruc korban keresi az ideális polgári osztály történelmi gyökereit.

Értékelés :

Stílusa közvetlen. Úgy mondja el a történetet, mintha baráti társaságban mesélne. Kérdő, felkiáltó

mondatok, népnyelvi fordulatok szólások, váratlan keserű mondatok. Nála is még az anegdóta is

fontos szerepet kap.

A meséi komolyak vagy komikusak, a magyar komikumnak kiváló képviselője. Alkotésaiból

hiányzik a társadalom átfogó ábrázolása. Idegen tőle az elmélyült lélektani elemzés, a művek

szerkezete pedig laza, mert nagyon sok mindent akar közölni, és elkalandozik. Első sorban az

események fordulatos mesélésére figyel és nem veszi észre a mélyebb összefüggéseket a

cselekmények között. Érdeme azomban, hogy egy társadalmi rétegről , a dzsentri világról reális

képet ad.