Móricz Zsigmond

A XX. századi dzsentri fogalma sokkal szélesebb kategória, mint a megszokott: a birtokot szerzett

hivatalnoktól, a földeket vásárló idegen származású nagypolgártól a fölemelkedő nagygazdáig s az

apadt birtokú régi földesúrig sok mindenki beletartozik. A dzsentriregények a történelmi osztályból

való fokozatos kiábrándulás egy-egy állomásai: bennük az író saját kora korruptságát, züllöttségét

mutatta be. Az 1932-ben született Rokonok a teljes kiábrándulás, a teljes illúzióvesztés regénye.

Háttérben az 1929-ben kezdődő gazdasági világválság áll, mely felszínre hozta a vezető társadalmi

réteg korruptságát.

Témája egy képzeletbeli alföldi nagyváros, Zsarátnok urainak leleplezése az új főügyész, Kopjáss

István hivatali pályafutásának bemutatásával. A nagy gazdasági összeomlás következtében a város

nyakába szakadt a pazarlással felépített Sertéstenyésztő csődje. A részvénytársaságban érdekelve

volt a város, a főispán, az alispán, a nagybirtokosok és a kisgazdák. Az építkezés anyagából az

üzletvezető igazgató, Boronkay Ferenc luxusvillát épített. "Mielőtt azonban az üzem produkálni

tudott volna valamit, a sertés ára lement, a kukorica ára pedig felment. Erre beütött a krach." Ezt a

botrányt kellett valahogy eltussolni: ezért van szüksége a városnak egy tiszta múltú főügyészre, de

egyúttal olyasvalakire is, akitől nem kell tartani. Így esett a választás a volt kultúrtanácsnokra.

A cselekmény az új főügyész megválasztásának másnapján indul. A főhős a történteket feleségének,

Szentkálnay Linának meséli el, s naiv módon valóban elhiszi, hogy Makróczyt, a volt főügyészt

anekdotába illő elszólása buktatta meg. Kopjáss mint egyszerű városi kistisztviselő,

megválasztásáig tiszta erkölcsű ember volt. Harmonikus családi életét éli városszéli lakásában, s

gondos, a filléreket is beosztó felesége megteremtette a tisztessége, nem nélkülöző háztartást.

Kopjáss tönkrement dzsentricsaládból származott. Szegényes gyermekkora révén, de különösen

négyéves frontszolgálata és hadifogsága révén idején közel került a néphez. Az emberiség harcosa

kívánt lenni, aki jó útra vezeti a magyarságot. Mindezek ellenére Kopjáss már legelső napján késve

érkezik hivatalába; boldog, hogy Kardics, a Takarékpénztár igazgatója felfedezi köztük a

rokonságot; ezzel dicsekszik a polgármester, Béla bácsi előtt. A polgármester azért beszél talányos

mondatokban, hogy Kopjáss ne láthasson a szavak mögé, az új főügyész szándékait szeretné

kipuhatolni.

Kinevezését követően fokozatosan felszínre kerülnek jellemének azok a negatív vonásai, amelyek

addig csak lappangtak benne, de nem bontakozhattak ki korábbi alacsony beosztásában, szerény

életkörülményei között. Néha még fel-fellobban benne az elégedetlenség: felháborodik a parlamenti

képviselők cinikus felelőtlenségén: mikor a miniszter beszélt, a 244 képviselő közül csak heten

voltak a teremben; felelősséget érez a város környéki harmincezer munkanélküli sorsáért, s nagy

tervekről álmodozik.

Pestről hazafelé utazva egy vidéki polgármester felfüggesztéséről olvas az újságban. Keserűen

állapítja meg, hogy ilyesfajta szempontok alapján bármelyik polgármestert fel lehetne függeszteni.

Kopjáss azzal áltatja magát, hogy nem mond le korábbi céljairól, de először anyagi és társadalmi

függetlenségét kell megmentenie, s ha meglesz a háza, s lesz elég pénze, akkor szembeszállhat a

város hatalmasságaival. Ez a képmutató magatartás kikezdi a jellemét.

Jelképes jelentőségű, hogy már a választás másnapján feltűnik az első szegény rokon, és segítséget

két a váratlanul magas pozícióba jutott szerencsés unokaöcstől. Lajos bácsit követik a többiek is:

Berci bácsi, Menyhért, Albert, Adélka és Kati néni. Kopjásst a családi érzésen kívül a saját érdeke,

haszna is vezeti: megbízható emberekkel szeretné körülvenni magát. Az új főügyészt fokról fokra

behálózzák: a szegény rokonok alulról tolják, a város vezetői felülről húzzák a panamák felé.

Kardics folyószámlát nyittat számára a Takarékpénztárban, a nyakába akarják sózni a kompromittált

Boronkay Feri luxusvilláját, végül őt vennék be harmadiknak a Sertéstenyésztő megmentésére

létrehozandó szindikátusba.

Főügyésszé válása után kettősség jellemzi magánéletét is. Amint kilép másnap reggel az otthonából,

arra gondol, milyen ócska egy régi ház ez. Egy pillanat alatt csúnya és büdös lett neki az az utca,

ahol addig nyugodtan tudott élni. Szentkálnay Magdaléna, a hajdani, elnyomott rajongás akkor

kerül a főhős tudatának felszínére, amikor új társadalmi pozíciója azoknak a köröknek a közelébe

sodorja, ahol a szépasszony is él. Lina a régi szegénységet jelenti Kopjássnak. Magdaléna az úri,

kifinomult élet jelképévé válik a szemében. Linát a rémület szállta meg arra a gondolatra, hogy ha

az ura emelkedik, akkor ő elmarad; sajnálni kezdte addigi szegényes, de biztonságos életét.

A főhős hamar át tudja tekinteni mindazt a törvénytelen összeszövődést, amely a város életét

jellemzi. Mégis leginkább akkor háborodik fel, amikor úgy érzi, ki akarják hagyni valamiből.

Amikor a Holub és Társa cég hídpályázati panamáját megakadályozza, célja már nem az igazság

érvényre juttatása, hanem a zsarolás. Meg akarja mutatni a hatalmát, hogy vele is számolni kell. A

polgármester csupán meg akarja leckéztetni egyre merészebb beosztottját, engedelmes eszközt

kíván faragni belőle. Kopjáss ellen fordítja annak minden korábbi elképzelését és mondatát. Majd

amikor a sarokba szorított ügyész támadni kezd, a polgármester Berci bácsi széncsalásával szinte

letaglózza őt. Kopjáss még mindig nem tartja magát becstelennek, de társadalmilag lehetetlenné

tették. A Rokonok főhőse is meglövi magát, a regényből azonban nem derül ki, hogy meghal-e,

vagy a kórházban sikerül megmenteni.

LETÖLTHETŐ TÉTELEK :

Móricz Zsigmond életpályája, munkássága
Móricz Zsigmond : Beszterce ostroma
Móricz Zsigmond : A tót atyafiak
Móricz Zsigmond : A Noszty fiú esete Tóth Marival
Móricz Zsigmond : A jó palócok
Móricz Zsigmond : Az a fekete folt


Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

A dzsentritéma – Rokonok