Wass Albert : Elvész a nyom

Wass Albert : Elvész a nyom

Csak halála után fedezték fel az erdélyi magyar irodalom eme kiemelkedő alakját. Wass Albertt

1908-ban született Kolozsvár mellett, nemesi nagybirtokos családban. Gazdasági Akadémiát

végzett, Németországban majd Párizsban tanult. A II. világháború alatt katonai szolgálatot látott el,

végül az USA-ba emigrált.

-->

Romániában halálra ítélték, de Amerika megtagadta a kiadatási

kérelmet. 1998-ban öngyilkosságot követett el.

Wass történelmi témájú regényeket írt, leginkább Erdélyről, s az ott élők sorsáról (nem véletlenül

próbálták meg elhallgattatni). Szemlélete azonban más: az értékválság közepette, a személyes

tragédiák és a világban dúló szörnyűségek ellenére is értékrendje van, melyhez tartja magát, s

melyet sokszor megjelenít szereplői által. A farkasverem című regénye hozta meg számára az

irodalmi sikereket, megkapta érte a Baumgarten-díjat.

Az Elvész a nyom párhuzamos szerkesztésű: hat élettörténetet bemutatva jut el a regénynyitó

jelenettől a záró fejezetig, ráadásul a szálak több alkalommal érintik is egymást, hogy aztán ismét

külön utakon fussanak tovább. (pl bankár-művész). A különböző társadalmi rétegek bemutatása

által – a szereplők közt találhatunk arisztokratát, értelmiségit, kispolgárt – megtudhatjuk, hogy

milyen a háborúba sodródó Európa apokalipszise, hogyan borul fel a rend és pusztulnak el a

hagyományos értékek.

Az író ezúttal kilép műveinek megszokott teréből – a hat élettörténet közül csak az egyik játszódik

Erdélyben, de Németország, Lengyelország, Prága vagy épp Párizs egyaránt a történetének

helyszínéül szolgál.

Egy kis székely faluban a Monarchia legkülönbözőbb tájékairól verbuválódott cserkészek közül

hatan elkötnek egy csónakot. A tákolmányt elragadja az ár, azonban mielőtt alázuhanna a zúgóba,

megáll a víztömeg fölött, s csak akkor bukik a mélységbe, amikor a gyermekeket a helybéliek mind

kimenekítették. A falubeliek csodát emlegetnek, és a hitét vesztett halász, Hiribi úgy dönt: ő is a víz

szeszélyére bízza magát, megtapasztalandó, van-e Isten. Ha megmenekül, akkor bizonyára földi erő

akasztotta meg a cserkészek csónakját is, azonban ha nem, akkor Isten csodája óvta meg a

gyermekeket. Végül Hiribi belevész a zuhatagba – és élete utolsó pillanataiban felülkerekedik

kétségein az Isten létéről szóló bizonyosság. Ezzel a történettel indul Wass Albert Elvész a nyom

című regénye, s természetesen ennek a hat gyermeknek az élettörténetével ismerkedhetünk meg.

A történetek szövevényes szálait a szerző a székelyföldi pap, Baradlay tiszteletes alakjának

segítségével fogja össze, aki egy darabig még követi a csodás módon életben maradt fiatalok sorsát,

majd csak az ötvenes évek derekán, amerikai emigránsként dönt úgy: visszatér Európába, és

felkutatja az egykori cserkészeket, bizonyságot szerzendő a felől, valóban volt-e valami célja az

Úrnak megmenekítésükkel.

A regény mondanivalójában ott van Wass Albert istenkeresése is nem csak a szereplőké: nyom:

szimbóluma a szereplők életútjának -> az út-toposz jelenik meg benne, s ez az út a szereplők

sorsának, az azt kísérő választási lehetőségeknek a metaforája. Ez esetben pedig a nyom elveszett:

bizonytalanságot sugall, s valóban: ez a bizonytalanság jellemzi mindannyiuk életét.

Wass egyfajta teológiai magyarázattal szolgál: Istennel hozza párhuzamba a békességet, a

boldogságot, magát az életet. Hiribi halász az életét áldozta azért, hogy megbizonyosodjon róla, van

Isten. És Baradlay tiszteletes, ahogy beteljesíti feladatát, meghal. De holtában ő is gazdagabb lesz

azzal a bizonysággal, hogy Istennek valóban célja van az emberi sorsokkal. Így a regény mottója

akár Hiribi sírfelirata is lehet: „Belehalt istenbe, akit nem hitt, de megtalált. ’’

Hat életutat ismerhetünk meg, összesen nyolc fejezetben, az első és az utolsó keretet alkot. Az

elsőben Hiribi, az utolsóban a pap nyer bizonyosságot Isten létezéséről, szándékairól. Az író pedig

azáltal, hogy keretbe foglalja az ő felfedezésüket, nyomatékosítja az üzenetet: mintha a saját maga

megbizonyosodását erősítené meg.

Megismerhetjük többek között annak az Eperjes mellett született magyar birtokosnak a

hányattatásait, aki gazdálkodóként a „minőség forradalmát” végrehajtva próbálja állni az idők

viharát, s akinek sorsában a felvidéki magyarság huszadik századi történelmének minden tragédiája

benne foglaltatik, s aki örökké hű maradt elveihez, erkölcseihez, s így a borzadalmak nem tudták

megtörni méltóságát.

A prágai boltos, Vrana Basil története pedig a mindig a többségbe simulni próbáló kispolgár

kisszerűségének szimbóluma.

Wass Albert azt a bravúrt is sikeresen viszi véghez a műben, hogy egy kisebb ikerregényt is

belecsempész a nagyregénybe, ugyanis egyfolytában egymásra reflektál az elegánsan bohém, ám a

későbbiekben magánéleti tragédiáktól sújtott lengyel festőművész, valamint a vélt ifjúkori sérelmek

okán rajta rögeszmésen bosszút venni vágyó bankár története.

A regény főhősei között találhatunk még román politikust is, aki csak súlyos sorscsapások árán

tapasztalja meg, hogy nemzetünket szeretni más nemzetek kárára csak ideig-óráig lehet. Wass

Albert a regény utolsó fejezetében annak a német tudósnak a fiktív alakját is megrajzolja, aki

felfedezi az atombomba működési elvét, azonban a világ sorsára való tekintettel nem adja ki titkát a

hatalomnak – és a háború alatti és utáni pokoljárását megtapasztalva a legkevésbé sem biztos abban,

hogy jól tette ezt.

Wass Albert hús-vér emberek sorsát kíséri végig a regényben, nem mellőzve a mindennapokat,

valamint a szerelmi szálakat sem – hiszen a tudós történetét leszámítva, mindegyik fejezetben –

kisebb vagy nagyobb- szerepet kap a szerelem is.

Van egy közös vonás a szereplőkben: a történelmi változások hatással vannak életükre, a háború

áldozataivá válnak, elbizonytalanodnak az értékeikben. És így felmerülhet a kérdés, hogy a

szörnyűségek között sikerül-e megvalósítaniuk a normális életet. Azonban nekik nem sikerül –

legalábbis a regény ezt sugallja: tönkre megy az életük, s így nem meglepő, hogy végül mind igent

mondanak a tiszteletesnek, aki Amerikába hívja őket. A regény zárlatában egy németországi vonat

fülkéjében találkozik a tengerentúli új élet felé tartó hat egykori cserkész. Ezáltal Amerika egyfajta

menedékhelyként jelenik meg, az író ide menti át az értékeket. (Életrajzi párhuzam: Wass is

emigrált)

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom