Shakespeare

Rómeó és Júlia

JULIA, a kamaszhosno

A szinhazi gyakorlatban a dramai szende -naiva – jatssza, noha jellemenek meghatarozoja nem a

szende naivitas, inkabb a szenvedely es a jozansag egyutteseben megnyilvanulo bator oszinteseg.

Dramaturgiai elokepet Shakespeare- vigjatek szellemes es temperamentumos hosnoiben

kereshetjuk, akik devaj intelligenciaval iranyitjak az epekedo- csapongo ferfiak vagyait csakugy,

mint onnon hűsegesen erzo szivuket.

Julia leteleme mas: nem a tarsasag, hanem a maganelet, nem az udvarlas cselszoveny, hanem a

szerelmes lelek tortenete. Ami egyszersmind felnoves- tortenet: gyermeklany az elragadtatasok es

megprobaltatasok soran kuzdeni es aldozni kepes asszonnya erik. A Shakespeare- tragedia

szinpadan Desdemona fog majd a nyomaba lepni.

ROMEO, a kamaszhos

A szinhazi gyakorlatban az amorozo -hosszerelmes- jatssza, pedig polgar: mint szerelmese o is a

polgari hazassag hose es martirja. Az atlagossag poezise dicsoul meg benne. Szerepe a Juliaenal

nagyobb es cselekmenyesebb, de figuraja halvanyabb, egyenisege arnyaltabb.


Dramaturgiai

elokepei, a korai Shakespeare-vigjatek derek fiui, nem foszereplok. Fohosse a viszonzott szerelem

csodaja avatja. Erzelmeit kovetve impulzivan cselekszik, nem tragikus alkat. De a helyzetei

tragikusak: ketertelműek. Az osztatlan szemelyiseg kettos tukorben latszik: ha az ellentmondasba

belelatnak, ha tudata kettehasadna, tragikus jellem lenne. De nem er ra itelni a helyzeteit: eleg, ha

megelni tudja oket, ameddig elhet. A gyors helyzetvaltozasok koran erlelik melazo aranyifjubol

felelosseget viselo felnotte (hazasemberre, gyilkossa, bujdosova), nos igy tapasztalattal toltekezve,

de megis fiatalos telhetetlenseggel olelheti magahoz halalat. A nyomaba lepo tragediahosok –

Brutus, Hamlet, Othello – tipusanak eppannyira ellentetei, mint folytatasai.

MERCUTIO, a trefamester

Ez a sziporkazoan szellemes, nyughatatlan ifju – titan – tipus a divat diktatora es kritikusa, a korai

Shakespeare-vigjatekban (pl. a Lovatett lovagok -ban) fohoskent tundokol. Itt karakterszerepre

korlatozva fokent maganszamokkal paradezik a szerelem bűvos koren kivul. Helyzete, mint jelleme

es sorsa, paradox: o a Kebelbarat, aki baratja szivenek bizalmasa megsem lehet; a komedia

megtestesult szelleme, s igy korai vesztevel a tragedia visszavonhatatlansagat peldazza. Halala a

cselekmeny fordulopontja, s egyben a fiatal lelek sotet titkanak sejtetoje. Hiszterikusan tulhevitett

komikus dikcioja es hűvos elmejatekanak tragikus celtalansaga olyan belso ellentmondast

dramatizal, amivel a drama – egyelore – nem tud mit kezdeni. Talanyos vegzete Hamlet sorsaban

kap feladatot es ertelmet.

TYBALT, a bajkevero

Szinhazi szerepe szerint o az intrikus (a kartekony cselszovo). Tevekenysege valoban kart okoz, de

nem alattomosan; nem vezetik onzo es aljas inditekok. Eppoly atszellemulten idealista, mint

Romeo, csak ellenkezo elojellel: becsulet – felto, verszomjas gyűlolet megszallottja. Rejtely, hogy

fiatal letere miert kotelezi el magat az “osi” harcnak, ami az oregek kozt mar lanyhuloban van.

Talan mert keresi a helyet, a szerepet, a szemelyazonossagat, mint a tobbi fiatal. Oldoklo indulata

eletkori sajatsag, erzelmi es egzisztencialis bizonytalansag tunete. Mint Mercutio izgagasaga, ez is

rejtetten ongyilkos tendenciaju.

PARIS, a ferjjelolt

Az atyai tekintelyuralommal szovetkezo, magabiztosan agressziv, onjeloltkero, szerelmi komedia

hagyomanyos intrikusa, rendszerint idosebb ember. Itt: a balvegzetűifju csillagok egyike, delceg

grofcsemete, akit elszurkit, koraven erdektelensegre karhoztat az elleneben felragyogo igazi

szerelem. Szerencsetlensege, hogy –bar a maga modjan o is szerelmes –errol a szerelemrol semmit

sem tud, s igy meg vetelytars sem lehet, csak kellemetlen betolakodo. Megfontolt celratorese a

tragedia erotereben eppoly gyilkos hatasu, mint nemzedektarsainak szertelensege: halalt hoz

masokra, es halalba visz. A prozai eletgyakorlat kepviseloje halalaval er celt; koltoi jelkepkent

bekerulhet a szerelmi hazassag aldozatai koze.

BENVOLIO, a jofiu

A komikai fogantatasu aranyifjak egyike, mindjuk kozott a legkevesbe csillogo. Beszedes neveben

jelzett szelid joszandekan tul jelleme alig van; inkabb csak szinpadi funkciot tolt be: mint

egyutterzo, egyutt-mokazo barat, erdeklodo hallgato, becsuletes hirnok.

ESCALUS, Verona hercege

Tisztsege, mit tobbnyire a Shakespeare-komediaban, affele fabol vaskarika: polgarvaros hűerura.

Hivatala szerint a kozrend orzoje es a civilizalt racio letetemenyese. Partatlan felulallasat jelzi, hogy

mig egyik rokona (Mercutio) Montague-parti, masik (Paris) a Capulet-hazhoz huz. Egyensulyozo

igyekezete teljhatalma ellenere is tehetetlen, mivel a fiatalok dramajaban az idosebbek csak

epizodistak lehetnek, nem sorsmeghatarozok.

Julia dajkaja ( a mindenttudo szerelmi kozbenjaro)

Alakja ( a Keritono ) a klasszikus komediabol kerult az olasz novellaba, melynek jellegtelen

mellekszereploje itt pompas karakterre valik, hogy humoros kozjatekaival ellensulyozza a tragediat.

CSerfes szerepeben Mercutio parja , de vele ellentetben a szerelem belso korehez tartozik. O

kepviseli a komikum hatarain belul a valosagrol mindent tudo eletvidam testiseget. Igy lesz ”

praktikus” tanacsaval vegul a szerelem aruloja,akit megvetessel maga mogott hagy a vegzetebe

indulo Julia.

Lorinc barat ( a tudos lelkiatya )

Ot a magasztos erkolcsi elvek es a tavlati celok vezetik. Vigjatek -figuraja, mint a Hercege , komoly

es tiszteletre melto. Onzetlenul nemes inditeku cselszoves mestere humanista termeszetbuvar, az

emberi lelek humorral megaldott ismeroje. Hogy lepest tartson a vegzettel,mind ketsegbeesettebb

eszkozokhoz kenytelen folyamodni, vegul megfutamodik elole, es o is magara hagyja Juliat.

Capulet es Capuletne ( a komikus apa es a protokollaris anya )

Gondos szulok, csak eppen hirtelen felnott gyermekuk eletenek tavoli iranyitoi.Capuletne a

szerelmes Julia szamara elfasult, kozombos idegen.Capulet szinesebb es valtozatosabb epizodista:

kedelyes vensegbol zord atyava, majd gyasz-sujtotta aggastyanna valtozik.

Montague es Montague-ne ( az arnyek- szulok )

Montague csak engesztelhetetlen es tanacstalan venember,Montague- ne “csak” belehal banataba.A

felnott fiu mogott homalyba vesz a regi otthon: lassunk ebben is szimbolumot?

Patikarius ( a halal zugarusa )

Kozepkori modon emblematikus halal-figura: a mereg es az arany allegorikus azonossagara

emlekeztet.

Peter, Samson, Gergely ( a Montague-haz komikus szolgai )

Mivel a darab tragedia nem tudnak kibontakozni. CSak Peter, a Dajka kiseroje juthat nemi humoros

epizodszerephez.

Baltazar, Abraham ( a Montague- haz komikus szolgai )

Nincs jellemuk, csak alkalmi funkciojuk. Abrahamnak nyoma vesz az elso jelenet utan, Baltazar

szerepe a hirvivesre korlatozodik.

LETÖLTHETŐ TÉTELEK :

Rómeó és Júlia szereplők jellemzése
Rómeó és Júlia elemzés
Shakespeare életpályája, munkássága

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom