Voltaire : Candide

Voltaire:Candide

A könyv egy úgynevezett tézis regény,amely úgynevezett téziseket,tételeket tartalmaz:Voltaire
kritikáját,a fennálló társadalom és egyház ellen.Az egész regény Leibnitz tételének cáfolata.
(Kortárs német filozófus,aki azt hirdeti,hogy ez a világ a lehető világok legjobbika).Voltaire az
egész regénnyel ezt a tételt cáfolja úgy,hogy főhősét a leglehetetlenebb kalandokba sorolja,amelyek
mind bizonyítékai a világ tökéletlenségének.Candideot,a naív fiatalembert Pangloss mester(ő
Leibnitz tanításának képviselője)kretinológiára(hülyeségtanra)oktatja.Pangloss ellenfele Martin
doktor,a józan ész,gondolkodás(racionalizmus)képviselője.
-->

A regény eszköze az irónia,a gúny,az
abszurd szituációk és történetek.Minden történet amely a főhősökkel megesik hibát karikíroz.
(egyház elvakultsága,állszentsége,ostobasága,babonasága,a nemesség,arisztokrácia
gőgje,beképzeltsége,a háborúk feleslegessége,stb.)Candide a vele megtörtént események
után(melyből csak Eldorádó a kivétel)visszavonul,földműves lesz,a barátaival és
szerelmével.Voltaire végül is nem ad egyértelmű választ arra,hogy hogyan kellene változtatni a
társadalom hibáin;kivonuljunk-e a világból,vagy inkább próbáljunk rajta javítani.Voltaire
nevetségessé teszi a”kincstári optimizmust”,amely jónak és logikusnak látatja a világot.A hibák
bemutatásának alapvető eszköze a gyilkos irónia,mellyel látszólagos erényeket sorakoztat
fel,pl.:kövérség,butaság,igénytelenség,melyek tulajdonképpen hibák,a kritika tárgyai és az
úgynevezett”dicséret” mögött nagyon erős kritika rejlik.A regény elején bemutatja a kastélyt és
annak lakóit és cáfolja Leibnitz tételét.Nevetségessé teszi az erőltetett filozófikus gondolkodás,mely
felcseréli az okot az okozattal.A cselekmény azzal indul,hogy Candideot kirúgják a kastélyból,mert
megcsókolta Kunigundát.Ezzel elkezdődik Candide idmerkedése a világgal és megpróbáltatásainak
hosszú sora.Minden egyes kaland(melyek abszurd történetek)valamilyen visszásságot,hibát mutat
be:
-Panglosst állítja Leibnitz képviselőjének.Pangloss a filozófus Leibnitz nézeteit hangoztatja,s
Voltaire irónikus tréfálkozó kedve a világban uralkodó célszerűség Isten bizonyítékát is a feje
tetejére állítva,a képtelenségig eltorzítva adja a mester szájába.Pangloss”bölcsessége”azt tanítja:
„…ha már mindennek célja van,minden ugyebár szükségképpen a legeslegjobb célért is van.Orrunk
például azért,hogy legyen min hordani a szemüveget,s lám ezért hordunk szemüveget.Lábunk
láthatóan arra való,hogy nadrágot húzzunk rá,ezért is van nadrágunk.”
Pangloss bárgyú optimizmusa,nyakatekert logikája,a regény gúnyoros stílusa már a mű elején
megteremti azt a szatírikus-humoros hangnemet,mely az egészre is jellemző.
-Felcseréli a felebaráttal kapcsolatos dolgokat.Kigúnyolja a vallást:”csakugyan a természeti jog azt
tanítja-mondja irónikusan Candide a Fülesek országában a vadaknak-,hogy öljük meg
felebarátunkat,s így cselekszik mindenki a földkerekségen.Ha nem élünk azzal a joggal,hogy
megegyük felebarátunkat,egyes-egyedül azért tesszük,mert mással is jóllakhatunk.”
-A romlatlan és meg nem rontott emberek ellenkezőjéről ír.Ellentmond nagy mértékben
Leibnitznek:A”romlatlan”természet ölén élő,a civilizáció által”meg nem rontott”emberek
kannibálok(emberevők),a leányok pedig majmokkal szerelmeskednek.
-A szerzetesek fogadalmaik ellenére,a műban”disputáló”,tanító,kormányzó és cselszövő szerzetesek
vannak.
-A mű végére azt lehet érezni,hogy a Leibnitzi gondolkodás valótlan,de a szereplők mégis abban
hisznek,hogy Leibnitz nem tévedett.
-A”műveljük kertjeinket”eszmény-egyfajta értelmezés szerint-elfordulást jelent a világtól,annak
dolgaitól,a terméketlen bölcselkedéstől;passzivitást sugall,beletörődést abba,hogy a világon és az
emberiség helyzetén nem lehet segíteni,ami szemben áll Leibnitz elméletével.
A mintatársadalmat,az elképzelt tökéletességet az Eldorádóban játszódó jelenet mutatja
be.Értéktelenek a drágakövek.Érték a művészet,a zene,a vendégek kultúráltak,nincsenek tapintatlan
kérdések,vendégszeretők.Eldorádóban ideális értékrend van,nem a pénz,a vagyon(drágakövek)az
érték,hanem az emberi erények, a kultúrált,civilizált élet(udvarias
érintkezés,vendégszeretet,zene,tanulás).Mindezen felül általános a jólét,nem ismerik a
szegénységet,a nyomort(ami sok baj forrása lehet).Nincs hivatalos egyház(papok),midenki istenfélő
és Istent tisztelő,igazhívő és nem különböztetnek meg különféle vallásokat,mert minden vallásnak
ugyanaz az istene.Magas az életkor,mert jómódban és egészségesen élnek.Az idegenekkel nagyon
udvariasak és jómodorúak.A király első az egyenlők között,tisztelet illeti meg,de nem
megalázkodás,maga a király kiválló személyiség,okos,tehetséges,szellemes.A városok
modernek,felhőkarcolókat építenek,kiemelt helyen van a tudomány.Nincs bűnözés és
pereskedés,ezért nincs szükség börtönre és bíróságra.Candide utalást tesz arra
szolgálójának,Cacambónak,hogy ez az ideális és tökéletes világ és nem az amit Pangloss mond.
A regény végül is azzal fejeződik be,hogy Candide és barátai(a végül elnyert és megcsúnyult
Kunigunda is)visszavonulnak egy kertbe.Életük értelmét a munkában lelik és Voltaire(illetve
Candide)szerint a világ úgy elviselhető,ha kivonulunk belőle.Mindenki teremt magának egy saját
világot,melyben örömét leli.A tézisregény befejező mondatai foglalják össze a Voltaire-i tanulságot:
„a munka elűzi a három legrosszabbat:a bűnt,az uralmat és a szükséget.”
A befejező mondat:
„Vár ránk a munka a kertben


Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom