József Attila-téli éjszaka

József Attila – Téli éjszaka elemzés

• megjeleníti mind a falut, mind a külvárost, gondolati verseinek mindkét színterét

• nincs közvetlenül ideologizált társadalmi mondanivalója: nem szól a paraszt és a

földbirtokos, vagy a proletár és a tőkés ellentétéről, ennél sokkal általánosabb emberi érzés

szólal meg, az együttérzés, sorsközösség-vállalás a földművessel, munkással, mindazokkal,

akik szegényes körülmények között élnek, s akiknek a tél az élet megpróbáltatásainak egyik

legnehezebb időszaka

• már az első versszakban a „légy fegyelmezett” felkiáltással a költő felkészít a hangulatra, s

egyben önmegszólítással rögtön hasonlatossá válik a fogát összeszorító, kiszolgáltatott

emberhez

• egy rövid mondattal: „a nyár ellobbant már” megteremti azt a hangulatot, melyben minden,

ami szép és jó már csak az emlékekben él

• a jelen dermesztő hideg, a kristálytiszta levegőben minden élesen kirajzolódik: „a lég finom

üvegét megkarcolja pár hegyes cserjeág”

• szokatlan jelzős szerkezet a „szép embertelenség”: kifejezi a tökéletes embertelenség

fenséges, ünnepélyes mivoltát

• átlép a valós világ leírásából a lelki tájra, ahol hasonlóképp megdermedt minden

• falusi környezet megjelenítése, nem bontja meg a vers hangulatát, előkészíti a következő

részt, melyben megjelenik az ember, aki igazolja az első versszakban lefestett lelki tájat, az

embertelenség lakója

• a perspektíva ismét kitágul, a költő az éjszakát próbálja teljességében, külső képében és

hangulatában egyaránt megragadni

•


a téli éjszakát a haranghoz hasonlítja: a szív hangja egy harang bánatos kondulását idézi fel,

mint amikor gyászszertartáshoz harangoznak, hideg vasteste, pedig szokatlan környezet a

meleg emberi szív számára, mely valószínűleg az egyetlen melegség a téli éjszakában

• a telet vasrácsos ajtóhoz hasonlítja, mely az ég sötétjével bebörtönzi a földet, azzal az éggel,

mely nyáron nyitott kapu volt a gyümölcs, a búza és a szalma számára

• „tündöklik, mint a gondolat maga, a téli éjszaka”: a téli éjszaka lényegét bontja ki:

önmagában, saját voltánál fogva tökéletes

• továbbviszi az előző képet és a csend, a némaság lakatként kerül a sötétség ajtajára, és hold

képében jelenik meg az égen „ezüst sötétség némasága holdat lakatol a világra”

• újabb perspektívaváltás, a külváros bemutatása következik

• nem szólal meg a proletárköltő, az emberség hangján szólal meg

• a verszárlatban a lírai szemlélődés alanya saját tulajdonává avatja mindazt, amiről eddig írt,

azonosítja magát a műben megjelenő emberekkel, ezzel sorsközösséget vállalva velük

LETÖLTHETŐ TÉTELEK :

József Attila : A Dunánál (elemzés)

József Attila : Téli éjszaka elemzése

József Attila : Óda elemzése

József Attila : Utolsó évek

József Attila : életpálya

József Attila tájlírája

József Attila utolsó vershármasa

Katona József költészete

KATONA JÓZSEF életpálya

A XIX. század első felében nem volt hivatalos színjátszás Magyarországon, ami volt, az német

nyelvű volt.

Az első magyar színtársulat Budán alakult Kelemen László vezetésével. Mivel nem voltak magyar

drámák, ezért főleg a német színházaktól kölcsönöztek. Kevés volt a közönség. A magyar színészek

vándorszínészek voltak. A leghíresebb köztük Déryné Széppataki Róza.

1847-ben megnyílt az első Nemzeti Színház.

Katona József (1791 – 1830): Kecskeméten született, iparos családban. A középiskolát a pesti

piarista gimnáziumban végezte, majd jogot tanult a pesti egyetemen. Szoros kapcsolata volt a nagy

színtársulatokkal. Idegen nyelvről fordított színdarabokat. Dramatizált. Irodalmi munkásságának

kezdetén statisztált és rendezett. 1815-ben egy drámapályázatra írta meg a Bánk bánt, ekkor nem

aratott sikert. Ezzel be is fejezte irodalmi tevékenységét. A Bánk bánt a cenzúra is betiltotta, mivel

Bánk bán nagysága elhomályosította a királyi házat.

Miért nem volt magyar „költőmesterség”: színházak hiánya, nemzeti dicsekvés hiánya,

nyomdahiány, a cenzúra, a bírálat hiánya és a jutalmazás elmaradása.

Katona József nem érte meg a Bánk bán bemutatását. Opera változat is készült belőle, Egressy Béni

szövege alapján Erkel Ferenc zenésítette meg.

Katona József a reformkor (1825–1848) előtti Magyarország sorsproblémájáról írt. Hasonlóak

voltak a problémák a XIII és a XIX században. A történet 1213-ban játszódik II. András

uralkodásának idején. A merániak (németek) beleszóltak az állam ügyeibe. Gertrudis és udvara

töltötték be a fontos állami tisztségeket. Katona korában Habsburgok uralkodtak az országban.

Mindkét korban az idegenektől való függés jellemző. Mindkét korban a nemesek egy része meg

akar szabadulni az idegen elnyomástól, függetlenséget akarnak. Szervezkednek, Bánk bán korában

Pertur bán és a nemesek, Katona korában a magyar jakobinusok. Minden korban az összeesküvést

leverték. Bánk bán korában Petur bánt és családját, Katona korában Martinovicsot és társait

kivégezték. Mindkét kor a nemzeti érzések középpontjában állt, a cél a függetlenség elérése volt.

Bánk bán magyar nagyúr, a király helyettese annak távollétében. Hűséges alattvaló, aki feltétel

nélkül szolgálja urát. A legfőbb hatalom az ő kezében van, azonban ez látszólagos, mert

tulajdonképpen Gertrudis királyné irányítja az országot. Felesége, Melinda és kisfia, Soma az

udvarban élnek Gertrudis királyné közelében. Bánk modern, mély érzésű férfi, aki komolyan veszi

küldetését, de mindenek felett feleségét szereti. Ez akkoriban különös dolog volt, mert abban a

korban érdekházasságok voltak, nem szerelemi.

Bánk jóhiszemű, nem feltételezi Gertrudis álnokságát, pedig a királyné legfőbb ellenfele, mert

minden hatalmat magának akar megkaparintani. Bánkot kettős csapás éri:

• Tudomására jutnak az országban uralkodó rémes állapotok, ezeket Petur bántól és Tiborctól

tudja meg. Ettől nagyon csalódott lesz;

• A nagyobb csapás számára, hogy feleségét Ottó elcsábította Gertrudis segítségével.

Kifordul önmagából, amúgy is indulatos, hirtelen haragú ember. A Melinda miatti csapás nagyobb

számára. Magatehetetlenül dühöng, mindenért Gertrudist teszi felelőssé, és ezért megöli.

Félreértések áldozata (romantikus elem), és nem tudja pontosan az elcsábítás körülményeit sem.

Titokzatosság veszi körül (romantikus elem).

Már nem törődik a királyhoz kötődő hűséggel, már csak megcsalt férj, aki bosszúra szomjazik.

Drámai küzdelem, lelki vívódás bontakozik ki benne a kötelesség és a bosszúállás között. Petur bán

összeesküvésében még nem akar részt venni, de amikor személyes sérelem éri végrehajtja azt, amit

az összeesküvők akartak, és ő még kezdetben ellenzett. Tiborc panaszáradatából megtudja a nép

nyomorát. A tetthez ez adta a végső lökést. A haza és a becsület együttes parancsa késztette

gyilkosságra. Megrémült tettétől, fél a népre váró következményektől. A hazát megmentette a

merániaktól, ezért erkölcsileg felemelkedik. Személyes élete azonban tragédiába torkollott. A király

meghajlott az igazsága előtt. Szembeszállt a zsarnoksággal. Az egész műben végig a középpontban

állt a testi és lelki küzdelmével.

A klasszikus dráma jellegzetessége a hely, az idő és a cselekmény egysége (hármas egység). Témája

a műnek a késői múlt (1213). Titokzatosság és félreértések, szenvedélyesség, ellentétes jellemek –

pl.: a két nő, Melinda és Gertrudis.

A dráma nyelve: régies, nehezen érthető nyelv, mert a nyelvújítás előtt írta Katona József. Arany

János írt megjegyzéseket a drámához. A szereplők különböző stílusban beszélnek, Gertrudis gőgös,

Bánk szenvedélyes, Tiborc a nép nyelvén.

LETÖLTHETŐ KATONA JÓZSEF TÉTELEK :

Bánk Bán elemzése

Katona József életpályája, munkássága


Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

Kosztolányi Dezső

: az alkotas fuggetlenseget hirdeti. Szerinte a kozeleti kolteszet, haszontalan,

Rövid életrajz:

- Szabadkan szuletett 1885-ben, itt vegezte gimnaziumi tanulmanyait. Apja tanar.

- Budapesti majd becsi egyetem, de egyetemi tanulmanyait nem fejezte be

- 1901. megjelenik első verse a Budapesti Naploban.

- 1907. első verseskotetenek, a Negy fal kozott megjelenese

- 1910 felesegul veszi Harmos Ilona szinesznőt, akitől kesőbb fia szuletik.

- 1936 sulyos betegsegben elhunyt

Kosztolányi regényei

1920-a evekre jellemző műfaj Kosztolanyi munkassagaban. Modern lelektan felfedezesei erezhetők

a regenyeiben. Kulonosen a freudi lelekelemzesek vannak ra nagy hatassal. Torekszik regenyeiben

a lelki folyamatok feltarasara, az emberi cselekvesek rejtett okainak, inditekainak a bemutatasara.

Édes Anna

Előzmények

Uj Nemzedek cimű napilap Pardon cimű rovatanak a szerkesztője, mely jobboldali politikai irasokat

tartalmaz. Palyatarsai ezert elfordulnak tőle. Maga a regeny Kosztolanyi megigazolasanak

bizonyiteka, miszerint elhatarolja magat a politikatol.

A regény témája és a történet röviden

Tokeletes cseled, aki meggyilkolja gazdait. Alapotletet felesege adta es eredetileg novellanak

szanta.

Edes Anna a legtokeletesebb cseled. Regi helyetől nehezen valik meg, osztonosen tiltakozik az uj

hely ellen. Vizyne, a jomodu polgarasszony „idomitani” akarja Annat. A lanynak fel kell adnia

egyeniseget, el kell tűnie a megalaztatasokat, a gunyolodast. Eletebe boldog perceket a Jancsival

valo kapcsolata hozott, ezert fajdalmas annyira csalodasa. Anna olyan helyzetbe kerul, amelybő

nincs kiut, nem engedik, hogy felmondjon gazdainak, es hazassagi szandekat is keresztul huzzak.

Gazdai meggyilkolasa előt oriasi vihar dul lelkeben, megremul az az erzese, hogy ő tamadtak meg.

Nem tudja, miert vitte veghez a gyilkossagot. Lazadasa osztonos, ontudatlan. Gyilkos es aldozat

egyben. Moviszter doktor az egyetlen, aki felismeri, hogy Anna tette szuksegszerűvolt. Meg akarta

menteni embersege maradvanyait, szuverenitasat.

A regényről

- Az első es utolso fejezet egy keretet alkot, amelynek a cselekmeny szempontjabol nincs

jelentősege

Object 1

- Hangvetel ironikus, ezzel az fejezi ki a szerző, hogy tavol all mindenfele politikai iranyzattol

↔ Kosztolanyi nem tarsadalmi, politikai regenyt ir, hanem emberi sorskerdesek allnak a regeny

kozeppontjaban

- A politikanak fontos szerepe van, tortenelmileg rendkivul zaklatott időszakban jatszodik a

regeny

- Kosztolanyi a legkorben is az altalanos emberi magatartast vizsgalja

Helyszín

Konkret, Kosztolanyi lakasahoz kozeli hely, ezzel is a hitelesseget hangsulyozza az iro.

Szereplők jellemzése

Anna

- Jelkepes nev, utalas a belső tartalmakra, az erzelem gazdagsagra. Minden benne van, ami

egy női alakkal kapcsolatban pozitiv. (edesanya, manna…)

- Jelkepes szuletesi evszam. 1900. Benne van az ujrakezdes lehetőege

- Tokeletes cseled, de ez az ami megfosztja attol, hogy ember legyen

- Osztonivel erzekeli a dolgokat, nem tudataval

- Anna mindenki kezeben eszkoz

- erő alkat; ereje szotlansagaban, a szenvedes viseleseben rejlik

- Kosztolanyi keveset beszelteti, osztonei fejezik ki reakcioit

- aldozatot hoz gazdajaert, amikor nem megy ferjhez Bathory urhoz

- vegkifejletben rejtett indulatai, erzelmei tornek felszinre; aldozat es gyilkos egyben.

Vízyné:

- Eltorzult szemelyiseg, rogeszmeje a cseled

- Ugyanugy fugg a cseledtől, mint a cseled tőle

- Lelkileg zsarolja Annat

- Annaval lanyat akarja potolni es mintacseledet talal a szemelyeben (probak)

- jot akar, megis rosszat tesz: nem engedi el Bathory urral

Vízy Kornél:

- “intezmenyember” –szinte azonositja magat hivatalaval

- szemelytelen, őteszi haborodotta Vizynet.

Jancsi:

- eleinte valoban szerelmes Annaba (első erotikus elmeny)

- kesőbb csak “elvezeti cikknek” tekinti

Anna kitörési lehetőségei

- Ferjhez menjen

- Patikarius Jancsi

- Gyermekszules

Serelmek fokozatosan halmozodnak Anna lelkeben. Az utolso csepp az estely. Megoli gazdait, de a

lazadas az osztonok szintjen tortenik.

Gyilkosság okai

Nem kapunk konkret, racionalis valaszt. Tobbfele lehetőseg van:

- Ur-cseled viszony: termeszetellenes, nem felel meg az emberi lelek műkodesenek, de Anna

problemaja tulmutat a tarsadalmi tenyezőkon, a regeny kozeppontjaban az emberi fuggőseg, a

kiszolgaltatottsag all.

- Elfojtas-kitores tana: Freud: sok eszrevetlen megalaztatas tort ki Annabol latszolag ok nelkul

A Nyugat első, nagy nemzedekenek, a szazadelő műveszi atalakulasanak a kepviselője. Senki a

magyar irodalomban nem verselt olyan bamulatos konnyedseggel, tokeletes, bravuros rimelessel,

mint ő.

Homo aestheticus

mert a koltő nem tehet semmit a tarsadalomert, nincs tarsadalmi szerepe. Az ilyen koltő elzarkozik a

politikatol.

KOSZTOLÁNYI TÉTELEK LETÖLTÉSE :
Édes Anna elemzése 1
Édes Anna elemzése 2
Hajnali részegség és Halotti Beszéd elemzés
Kosztolányi Dezső életpályája és munkássága

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

Madách Imre : Az ember tragédiája

A keretszinek mufaji konvenciok, a torteneti szinek – bar kotodnek vilagfordito esemenyekhez –

egyeb helyszinek es tortenesek is elkepzelhetok lennenek. Soter Istvan felfogasaban Madach nem

tortenelmi leporellot akart elenk allitani, hanem a XIX. szazadi liberalizmus nagy eszmeinek sorsat,

alakulasat es jovojet akarta bemutatni, mely eszmek a nagy francia forradalom harmas jelszavaban

egyesulnek.

A torteneti szinek egymasutanisagat, belso logikajat a hegeli dialektika hatarozza meg – e szerint:

X. szin: tezis, az eszme szuletese; Adam rajong az uj eszmeert

(X+1). szin: az eszme megvalosulasa, a realizacio eltorzitja az eszmet, Adam kiabrandul az

eszmebol (antitezis)

(X+2). szin: Adam menekul az uj eszme elol kiabrandultsagaban, a szin vegen uj eszme jelenik

meg, melyert ujra rajong Adam

Az első három (keret)szín:

Az első harom szin es a 15. a keretszinek. Az I. szin a bibliai teremtes befejező reszet mutatja be.

Gabriel főangyal az Eszmet dicsőiti, mely letrehozta az anyagot es tert; Mihaly angyal az Erőt

dicseri, ami mozgast vitt az anyagba, es megteremtette az időt; Rafael pedig, a Josagert mond

hozsannat, amelynek koszonhető, hogy testte lett az anyag, es ontudatra ebredt az ember.

Lucifer ekkor meg főangyal, ellenszegulese miatt valik Satanna. Ő nem hodol be az Urnak, mert

mint mondja a „ tagadas ősi szelleme” , kezdettő fogva letezik őis, akar az Ur, hiszen minden

eszme magaba foglalja onnon tagadasat. Boldogsagnal a lehangolas, fenynel az arnyek, ketsegnel a

remeny, vagyis minden pozitivum mellett ott van a negativ ellenpont is. Lucifer ervelesei szerint a

vilag nem teleologikusan elrendezett egyedul csak az anyag letezik orokkevalo tulajdonsagokkal.

Az ember csupan Isten utanzoja.

A II. szinben megjelenik az elsőemberpar, akik teljes harmoniaban elnek a termeszettel, es

egymassal. Lucifernek azonban sikerul talalnia meg egy lazadot maga melle. Mig azonban Lucifer

lazadasaban rombolni kivan, addig Adam azert lazad, mert onmagaban is valami istenit erez.

Lucifer szavainak hatasara, szeretne sajat labara allni, valasztani jo es rossz kozott, sajat sorsa

iranyitojava valni. Eva azzal ervel, hogy az Ur biztos olyanna alkotta őet, hogy „etkes hajlam mas

fele ne vonjon”, ha pedig a bű szinten terveben all”, akkor nincs miert elitelje őet. Adam nem

varja meg, mig kiűik, maga hagyja el az edent, mert „degen mar, s kietlen ez a hely”.

A III. szinben mar nincs meg a harmonia a termeszettel, Eva az, aki az elveszett edent megprobalja

visszavarazsolni. Az Eden-nosztalgia kesőb is, Evaval kapcsolatban kerul elő Adam szavai

„nmagam levek enistenemme”, vagyis kezebe veszi sorsa iranyitasat, a sajat labara all.

Adam azzal a hittel vag neki a tortenelemnek, hogy az ember es a vilag vegtelen ertekek forrasa,

sajat labunkra allva ezeket megvalosithatjuk. Lucifer pedig ezeket az ertekeket akarja lerombolni,

bebizonyitani Adamnak, hogy letezes ertektelen, az anyag, a bű, es a rossz mindenhato. Ilyen

előmenyek utan vagnak neki a tortenelemnek, a 11 alomjelenetnek.

Történeti színek

4. szin – Egyiptom:

A nyito–uralkodo eszme es gyakorlat a “milliok egy miatt” elv. Adam ebbol abrandul ki Eva

szavaira, s az “egy milliok miatt” elv jegyeben folszabaditja a rabszolgakat.

5. szin –Athen:

A szabadsag es egyenloseg eszme gyakorlata az atheni demokraciaban. Madach a XIX. szazad

felelos liberalis gondolkodoinak legfobb dilemmajat veti fel, amennyiben a szabadsag es

egyenloseg kolcsonosen kioltja egymast, az egyenloseg neveben a tomegre raruhazott szabadsag

onmaga parodiajara valtoztatja a demokraciat, hiszen a tomeg a demagogok befolyasa ala kerul,

annak a velemenyet szajkozza, aki utoljara szolt, vagy aki kozvetlen erdekeit harsogja. Ellentetbe

kerul az egyen es a tomeg is; az egy mindenkiert heroikus magatartasformaja eppugy termeketlen –mert megbukik a tomeg ertetlensegen – mint a mindenki egyert abszolutizmus.

6. szin –Roma:

Adam kiabrandulva az eszme es megvalosulas tragikus ellentmondasabol az elvezetek vilagaba

menekul. A hedonizmus azonban nem gondolati, hanem moralis zsakutca. A boldogsag, az

eszmenyek vilagara Eva emlekezteti, felidezve a Paradicsomot. A moralis tehetetlensegbol, az

eszmektol valo elfordulasbol Peter apostol megjelenese lenditi ki. Az uj eszme, a keresztenyseg

altal kepviselt szeretet, illetve testveriseg lenne hivatott arra, hogy fololdja es perspektivat adjon a

szabadsag es egyenloseg antitezisenek.

7. szin –Konstantinapoly:

A keresztenyseg gyakorlata nem igazolja vissza Adam lelkesedeset. Dogmatikai vitak takarjak el a

szeretet gyakorlatat. Madach peldaja az egy ‘i’ miatt tortenetileg mar elobb lejatszodott. A dogmava

merevedett, vallasi haborukba torkollo kereszteny vallas ellehetetleniti az egyeni boldogsagot is. Az

elozo szin vegen megjelent keresztbol a gyulolet es meg nem ertes jelkepe lett.

8. szin –Praga I:

Adam ujra menekul, ezuttal a tudomanyok aszkezisebe. Kepler az eg titkait kutatja, kozben a

mindennapos megelhetes gondjaival kuszkodve horoszkopokat gyart, hogy felesege anyagi igenyeit

kielegitse. A szin vegen Adam alomba merul.

9. szin –Parizs:

Az eddig megfigyelt es uralkodo eszmek egyutt jelennek meg a forradalom jelszavaban. Az

ellentmondas azonban feloldhatatlannak latszik az eszmek kozott, a gyakorlat eltorzitja a

legnemesebb ideakat is. A forradalmi terror folfalja sajat gyermekeit, eppugy, mint az atheni

demokracia koraban, onjelolt nepvezerek csufitjak el a jelszot.

10. szin –Praga II:

A szin legfontosabb tanulsagat a felutes hozza, mely ertelmezi az alom az alomban tortenteket.

Parizsra visszaemlekezve Adam nem abrandul ki, egyszerre latja az esemeny “bunet es erenyet”. A

hagyomanyos ertelmezes szerint Madach hitet tesz ezzel a ’48-as forradalom mellett is,

megvaloszinubben a liberalizmus eszmerendszere mellett all ki.

11. szin –London:

A jelen szine, a liberalizmus gyozelme, pontosabban az eszmerendszerbol a szabadsageszme

realizacioja, ahol majd minden kulso vagy belso ero es kenyszer nelkul “majd az elet korlatozza

onmagat”. A szabadverseny vilaga ez, a kuzdelem a letert elv megvalosulasa, ahol egyetlen

ertekmero a penz, amelyen nemcsak arut, hanem eszmet es erzelmet is lehet vasarolni. A Madach

altal abrazolt vilag a technokracia es indusztria vilaga, a masodik vilag, mely elszakadt az erkolcsi

torvenyek vilagatol. A tragikus felismeres, hogy az elet onmagaban keptelen szabalyozni onmagat, a

szabadsag korlatok nelkul onmagat szamolja fel, s vezet el az elet ertelmetlensegenek

felismeresehez. Ezt jelzi emblematikusan es jelkepesen a szin vegen a halaltanc. Csak egyedul Eva

az, aki tullep a siron, hiszen o ellentmondasos noi mivoltaban is a kolteszet es az ifjusag jelkepe.

12. szin –Falanszter:

Ha a vegtelenne tagitott tarsadalmi szabadsag nem volt kepes korlatozni az eletet, jogos igeny merul

fel, hogy az esszeruseg es a racio szabja meg a hatarokat. Az utopia, a tokeletes vilag, a teremtes

korrekcioja logikusan no ki a liberalizmus eszmerendszerebol, feloldhatatlannak tuno

ellentmondasaibol. Madach elsosorban Fourier utopiajat jeleniti meg, aholis a racio iranyitja az

eletet. A jozan esz uralma azonban szuksegszeruen leszukiti es elszurkiti a sokszinu es gazdag

eletet, kizarja belole mindazt, ami a racion innen vagy tul van: a muveszetet, az erzelmeket, az

emberi vonzalmat. A rend neveben foladott szabadsag leveszi ugyan az ember vallarol az egyeni

dontes es felelosseg terhet, de meg is fosztja mindattol, ami emberive teszi az eletet. Eppugy a

haszonelvuseg uralkodik, mint a londoni szinben, de most nem individualis szinten, hanem egy

kozponti akaratnak alarendelve.

13. szin –Az ur:

A kulonbozo megvalosult es lehetseges tarsadalmi formaciokbol kiabrandulva Adam az emberi

szabadsag, szabad akarat vegso bizonyitekat keresve ki akar szakadni a foldi vilagbol. A problema

antropologiai szinten vetodik fel, hiszen a test kiszakadasa egyuttal annak pusztulasat is magaval

hozza, es Adam szamara annak felismereset, hogy az emberi szabadsagnak nem csupan tarsadalmi,

hanem termeszeti hatarai is vannak; s a termeszeti determinaltsag ugyanakkor meg is vedi Adamot a

pusztulastol. A Fold Szellem szavara Adamban eloszor vetodik fel a cel es kuzdelem kettossegenek

problemaja, melyben Adam –elolegezve a 15. szin tanulsagat –a kuzdelem fontossagat hirdeti.

14. szin –Hoval, jeggel boritott, hegyes, fatlan vilag:

Ember es termeszet viszonyat abrazolja Madach, az elso es masodik vilag kuzdelmenek

vegeredmenyet, a termeszet gyozelmet az ember felett. Az ember elveszti emberarcat, kuzdelme

inkabb a megelhetesert folyik, a darwini–penceri kuzdelem a letert elv ember es termeszet

viszonyaban jelentkezik, elorevetitve az ember vereseget, hiszen “sok az eszkimo es keves a foka”,

“homo homini lupus”.

A XIX. szazadi termeszettudomanyos es filozofiai eszmek hatasa es jelentkezese a tragediaban

Filozófiai hatások

1.) Hegel: a dialektika elve, mint kulsodleges szervezoero, illetve mint egyik megoldasi lehetoseg

az ellentmondasok feloldasara. Hegel felfogasaban ugyanis szabadsag es meghatarozottsag nem

egymast kizaro hanem egymast feltetelezo fogalmak. Azaz az ember szabad, de nem korlatok nelkul

az, termeszeti, antropologiai es szocialis meghatarozottsaga egyutt jar szabad voltaval.

Tragediaertelmezesek

2.) A legfobb problema a vilag alakithatosaganak illetve determinaltsaganak kerdese. Az emberi

szabadsag illetve szabad akarat korlatlanul ervenyesulhet-e a vilagban es a tortenelemben, vagy a

termeszeti torvenyek determinizmusanak rabja csupan. Adam a romantikus liberalizmus

titanfelfogasanak (=nagyember kultuszanak) eszmejet kepviseli el-ellankadva ugyan, de a XIV. szin

borzalmaig hisz a celelvu fejlodesben, a vilag alakithatosagaban. Lucifer a pozitivizmus

meghatarozottsagtanat kepviseli, a termeszeti, tudomanyos es lelektani determinizmust. A tragedia

valasza az antitezisre a kritikai kiegyenlitodes lehetosege, a szabadsag es determinizmus

ellentmondasat feloldo hegeli valasz.

3.) Madach logikusan es kovetkezetesen viszi vegig a polgari liberalizmus nagy eszmeinek

kialakitasat a multban, uralomra jutasat a jelenben, s tragikus ellentmondasainak lehetseges

kovetkezmenyeit a jovoben. Ehhez kapcsolja a termeszetbol, a teremtett vilagbol, az isteni

gondviseles vilagabol a racio segitsegevel kiszakado ember tragikus sorsanak elemzeset, mely

szuksegszeruen vezet ember es termeszet antiteziseig, a termeszeti vegzet gyozelmeig az emberi

vilag folott.

4.) A mu tortenetbolcseleti vonulatat a korkorosseg es teleologikussag vitaja hatarozza meg, s a mu

mindkettore meggyozo peldakat hoz.

5.) A harom szereplo kozul Adam es Lucifer a hegeli dialektika ket agat kepviseli, s ennek

megfeleloen – a torteneti szinekben mutatott emberi alakjuk ellenere is – inkabb tezisfigurak,

eszmehordozok. A hegeli triad (tezis U antitezis ? szintezis) logikajanak megfeleloen Eva

kiegyenlito szerepet tolt be sokarcusagaval, az egymast koveto szinekben egymasnak ellentmondo

jellemvonasaival az elet es termeszet sokarcusagat es sokfeleseget jelkepezi.

LETÖLTHETŐ TÉTELEK :

Madách Imre : Az ember tragédiája
Madách Imre : életpálya, munkássága

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

A színek kiválasztása

Móricz Zsigmond

A XX. századi dzsentri fogalma sokkal szélesebb kategória, mint a megszokott: a birtokot szerzett

hivatalnoktól, a földeket vásárló idegen származású nagypolgártól a fölemelkedő nagygazdáig s az

apadt birtokú régi földesúrig sok mindenki beletartozik. A dzsentriregények a történelmi osztályból

való fokozatos kiábrándulás egy-egy állomásai: bennük az író saját kora korruptságát, züllöttségét

mutatta be. Az 1932-ben született Rokonok a teljes kiábrándulás, a teljes illúzióvesztés regénye.

Háttérben az 1929-ben kezdődő gazdasági világválság áll, mely felszínre hozta a vezető társadalmi

réteg korruptságát.

Témája egy képzeletbeli alföldi nagyváros, Zsarátnok urainak leleplezése az új főügyész, Kopjáss

István hivatali pályafutásának bemutatásával. A nagy gazdasági összeomlás következtében a város

nyakába szakadt a pazarlással felépített Sertéstenyésztő csődje. A részvénytársaságban érdekelve

volt a város, a főispán, az alispán, a nagybirtokosok és a kisgazdák. Az építkezés anyagából az

üzletvezető igazgató, Boronkay Ferenc luxusvillát épített. "Mielőtt azonban az üzem produkálni

tudott volna valamit, a sertés ára lement, a kukorica ára pedig felment. Erre beütött a krach." Ezt a

botrányt kellett valahogy eltussolni: ezért van szüksége a városnak egy tiszta múltú főügyészre, de

egyúttal olyasvalakire is, akitől nem kell tartani. Így esett a választás a volt kultúrtanácsnokra.

A cselekmény az új főügyész megválasztásának másnapján indul. A főhős a történteket feleségének,

Szentkálnay Linának meséli el, s naiv módon valóban elhiszi, hogy Makróczyt, a volt főügyészt

anekdotába illő elszólása buktatta meg. Kopjáss mint egyszerű városi kistisztviselő,

megválasztásáig tiszta erkölcsű ember volt. Harmonikus családi életét éli városszéli lakásában, s

gondos, a filléreket is beosztó felesége megteremtette a tisztessége, nem nélkülöző háztartást.

Kopjáss tönkrement dzsentricsaládból származott. Szegényes gyermekkora révén, de különösen

négyéves frontszolgálata és hadifogsága révén idején közel került a néphez. Az emberiség harcosa

kívánt lenni, aki jó útra vezeti a magyarságot. Mindezek ellenére Kopjáss már legelső napján késve

érkezik hivatalába; boldog, hogy Kardics, a Takarékpénztár igazgatója felfedezi köztük a

rokonságot; ezzel dicsekszik a polgármester, Béla bácsi előtt. A polgármester azért beszél talányos

mondatokban, hogy Kopjáss ne láthasson a szavak mögé, az új főügyész szándékait szeretné

kipuhatolni.

Kinevezését követően fokozatosan felszínre kerülnek jellemének azok a negatív vonásai, amelyek

addig csak lappangtak benne, de nem bontakozhattak ki korábbi alacsony beosztásában, szerény

életkörülményei között. Néha még fel-fellobban benne az elégedetlenség: felháborodik a parlamenti

képviselők cinikus felelőtlenségén: mikor a miniszter beszélt, a 244 képviselő közül csak heten

voltak a teremben; felelősséget érez a város környéki harmincezer munkanélküli sorsáért, s nagy

tervekről álmodozik.

Pestről hazafelé utazva egy vidéki polgármester felfüggesztéséről olvas az újságban. Keserűen

állapítja meg, hogy ilyesfajta szempontok alapján bármelyik polgármestert fel lehetne függeszteni.

Kopjáss azzal áltatja magát, hogy nem mond le korábbi céljairól, de először anyagi és társadalmi

függetlenségét kell megmentenie, s ha meglesz a háza, s lesz elég pénze, akkor szembeszállhat a

város hatalmasságaival. Ez a képmutató magatartás kikezdi a jellemét.

Jelképes jelentőségű, hogy már a választás másnapján feltűnik az első szegény rokon, és segítséget

két a váratlanul magas pozícióba jutott szerencsés unokaöcstől. Lajos bácsit követik a többiek is:

Berci bácsi, Menyhért, Albert, Adélka és Kati néni. Kopjásst a családi érzésen kívül a saját érdeke,

haszna is vezeti: megbízható emberekkel szeretné körülvenni magát. Az új főügyészt fokról fokra

behálózzák: a szegény rokonok alulról tolják, a város vezetői felülről húzzák a panamák felé.

Kardics folyószámlát nyittat számára a Takarékpénztárban, a nyakába akarják sózni a kompromittált

Boronkay Feri luxusvilláját, végül őt vennék be harmadiknak a Sertéstenyésztő megmentésére

létrehozandó szindikátusba.

Főügyésszé válása után kettősség jellemzi magánéletét is. Amint kilép másnap reggel az otthonából,

arra gondol, milyen ócska egy régi ház ez. Egy pillanat alatt csúnya és büdös lett neki az az utca,

ahol addig nyugodtan tudott élni. Szentkálnay Magdaléna, a hajdani, elnyomott rajongás akkor

kerül a főhős tudatának felszínére, amikor új társadalmi pozíciója azoknak a köröknek a közelébe

sodorja, ahol a szépasszony is él. Lina a régi szegénységet jelenti Kopjássnak. Magdaléna az úri,

kifinomult élet jelképévé válik a szemében. Linát a rémület szállta meg arra a gondolatra, hogy ha

az ura emelkedik, akkor ő elmarad; sajnálni kezdte addigi szegényes, de biztonságos életét.

A főhős hamar át tudja tekinteni mindazt a törvénytelen összeszövődést, amely a város életét

jellemzi. Mégis leginkább akkor háborodik fel, amikor úgy érzi, ki akarják hagyni valamiből.

Amikor a Holub és Társa cég hídpályázati panamáját megakadályozza, célja már nem az igazság

érvényre juttatása, hanem a zsarolás. Meg akarja mutatni a hatalmát, hogy vele is számolni kell. A

polgármester csupán meg akarja leckéztetni egyre merészebb beosztottját, engedelmes eszközt

kíván faragni belőle. Kopjáss ellen fordítja annak minden korábbi elképzelését és mondatát. Majd

amikor a sarokba szorított ügyész támadni kezd, a polgármester Berci bácsi széncsalásával szinte

letaglózza őt. Kopjáss még mindig nem tartja magát becstelennek, de társadalmilag lehetetlenné

tették. A Rokonok főhőse is meglövi magát, a regényből azonban nem derül ki, hogy meghal-e,

vagy a kórházban sikerül megmenteni.

LETÖLTHETŐ TÉTELEK :

Móricz Zsigmond életpályája, munkássága
Móricz Zsigmond : Beszterce ostroma
Móricz Zsigmond : A tót atyafiak
Móricz Zsigmond : A Noszty fiú esete Tóth Marival
Móricz Zsigmond : A jó palócok
Móricz Zsigmond : Az a fekete folt


Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

A dzsentritéma – Rokonok

Petőfi Sándor

Egy gondolat bánt engemet c. költeménye jeleníti meg.

Petőfi Sándor :Egy gondolat bánt engemet

A megsejtett világforradalom vízióját az

Keletkezése:

1846 végén írta, szilveszteri vers. Az esztendő utolsó napján eltöpreng a jövőről.

Látomásvers, a műfaja: rapszódia.

-Csapongó, változó ritmika jellemzi,

- hangulatok, érzelmek áradak (elégikus, szenvedélyes, szentimentális).

Szerkezet:

1.) A vers két kulcsszava: a világszabadság és a halál:

a világszabadságért folyó küzdelmben a költő a hősi harcot és a halált is vállalja.

2.) Kompozíciója: 3 részből áll.

- 1-12. sor: Témája: a halál.

Kétféle halál lehetőségét állítja szembe egymással:

1-8.sor:

lassú, hétköznapi,

metaforái: a féreg rágta lassan pusztuló virág,

üres szobában álló lassan elégő gyertyaszál;

ezeket elutasítja: negatív töltésű szavak;

kétszeres tiltó felkiáltás.

9-12. sor:

az előző statikus képekkel szemben álló halál víziója;

dinamikus, gyors, erőszakos halálfajtákat mutat be:

- villám sújtotta fa;

- vihar kicsavarta fa;

- mennydörgés ledöntötte szikla.

Az igenlő felszólítások nyomatékosítják vágyait (Legyek…,Legyek…)

- 13-30.sor

Ennek a szerkezeti résznek a 18 sora egyetlen hömpölygő feltételes összetett mondat.

Témája: a világ népeinek ütközete a szabadságért, melyben a költő az életét adja.

- Az első 13 sor a feltételeket bontja ki: mikor szeretne ő meghalni.

A hegyi táj eltűnik, egy óriási síkság látomása jelenik meg;

mely egy harcmező, ahol a világ minden szolga népe elfér;

ezek felsorakozva indulnak a világszabadságot kivívni.

- A szerkezeti rész 2. fele a főmondat.

Alapgondolata annak a vágynak a megfogalmazása, hogy ő is a csatamezőn szeretne lenni (ott…,

ott…,), sőt sokkal tovább megy, mert életét szeretné áldozni ebben a csatában.

Ez a 10 sor a vers érzelmi csúcspontja: itt teljes. be az életáldozat.

A hangokkal (harsog, kiáltás, acél zörej, ágyúdörej), dinamikus mozgásokkal (a jambikus sorokat itt

anapestusok gyorsítják) és a színekkel ( főként a vörös ) válik a jelenet képszerűvé.

- A 3. szerk.részben (31-36.sor) hangnemváltással folytatódik:

a csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene,

a vörös színt a fekete,

a verszene is megváltozik: a jambusokat spondeusok lassítják.

A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja a verset.

A rapszódiát a vers legfőbb gondolatával (világszabadság) jelszavával fejezi be.

LETÖLTHETŐ TÉTELEK :

• Petőfi Sándor komplett tananyag
• Petőfi Sándor Az apostol elemzés
• Petőfi Sándor A puszta télen elemzés
• Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet elemzés
• Petőfi Sándor Szeptember végén elemzés
• Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete
• Petőfi Sándor tájlírája
• Petőfi Sándor tájversei
• Petőfi szerelmi költészete

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

Radnóti Miklós, ECLOGÁK

Első ecloga:

- Vergilius es Theokritosz hagyomanyait eleveniti fel. A Koltő es a Pasztor parbeszedere epul.

- Rogton a vers elejen megjelenik az idill fenyegetettsege

- A koltő kifejti a szornyű vilagtol valo elhatarolodasat, undorat

- A pasztor a spanyol polgarhaboru szornyűsegeit idezi fel

- Garcia Lorca es Jozsef Attila alakja peldakent felmerul

- A koltő tudja, hogy megolik, de addig is teszi a dolgat: ir

- A „tolgyfa” hasonlattal mondja el legszemelyesebben vallomasat, es ez elete vegeig programja

marad

- Helyes koltői magatartas megfogalmazasa

Második ecloga:

- Altalaban hexameterekben irt koltemeny, mely a Pilota (repulő) es a Koltő dialogusara epul.

- A katonak lelki veszteseget es fajdalmat jeleniti meg.

Negyedik ecloga:

- 1943. marcius 15-en irta.Ekkor meg van remeny arra, hogy Magyarorszag elkerulje a haborut.

- A vers a Hang (optimista) es a Koltő (pesszimista) parbeszedere epul.

- a Koltő mondatai tulsulyban vannak igy a pesszimizmus lesz a vers fő hangvetele, hangulata.

- A halaltudat es az eletoszton viaskodik a koltemenyben.

- A meghatarozo erő a beke- es a szabadsagvagy.

- Jellegzetes motivumai: a szarnyas lelek, a zuhanas, a repules.

Ötödik ecloga:

- 1943 novembereben Balint Gyorgy koltő emlekere irja.

- A termeszeti kep az emberi erzest, a barati gyongedseget eleveniti meg.

Hetedik ecloga (1944 nyara):

- Lagerben irt első koltemenyenek tartjak

- a hitveshez, a kedveshez, Gyarmati Fannihoz szol

- Hexameteri het-, hat- es otsoros szakaszokban festik a tabor kepeit es a koltő vagyait.

- Visszaterő fordulata a “latod-e” megszolitas; bizalmas, csondes hang, a csak egy emberhez szolo

beszed, amely a szerelmi vallomas szavaival zarul

- Minden szakasz onallo egyseg: elindit, kibont es lezar egy-egy kepet, de a zaras egyben

kovetkező kep nyitasat is előkesziti.

- A vers egesze a kozeledő ej, a megszolitas es a vallomas kozott ivel.

- A luktetes erzekelhető a hexameterek hullamzasaba, a szoismetlesekben es a parhuzamos

szokapcsolatokban. A vibralo mozgas targyiasan konkret es alomszerűen oldott.

- Mar az első ket sorban egyutt van a vers minden jellegzetes eleme: A megszolitast konkret

kornyezetrajz koveti, az idő es a hely pontos megjelolese.

- A koznapi dolgok felszivodasa szomoru, alomszerű hangulatot teremt.

- Elvalik egymastol az alom es a kepzelet, s bar mindez tudatos, az alom a testet is feloldja, s a

szakasz vegen a lebegő kep ismet termeszetesen illeszkedik az előzőkhez: “a fogolytabor hazaindul

ilyenkor”.

- A Hetedik ecloga zenehez es kepzőműveszethez kapcsolodo retegei az otthont idező masodik

szakaszban sűrűsodnek egy Radnoti helytallasara jellemző gondolatban: “Mondd, van-e ott haza

meg, ahol ertik e hexametert is?”

- A hexameter az emberiseget jelentette Radnotinak, a koltői szot, a megformaltsagot, mely

erkolcsi tamaszt adott szamara. Az ertelmes alkotas, a művesseg meghatarozo eszmenyei koze

tartozott.

- A harmadik szakasz fojtottan zarul es ezt viszi tovabb a negyedik szakasz, melyben fontos

szerep jut az alliteraciok Zsongasanak.

- A szakasz zarokepeben visszater a verskezdő szogesdrot: a kepzelet elroptet, de az esz

visszarant.

- Az utolso szakasz meg megismetel nehany korabbi motivumot, tovabbfuttatja a kepeket es a

zenet – aztan mar egyenesen tart az utolso sor osszefoglalo vallomasaig, mely a ketsegbeeses es

szamvetes is, a vagyakozas es a ketsegbeeses egyuttes megfogalmazasa.

Töredék

- Egyes irodalomtorteneszek szerint a hianyzo VI. ecloganak felel meg

- eredetileg cim nelkuli, a kesőbbi kiadok adtak ezt a cimet

- a vers tudositas a mult vilagabol

- leltar egy olyan korrol, amiben minden felcserelődott: a jog es a jogtalansag, a bűn es az ereny,

az ember es vilag teljes elanyatlanodasa

- csupan a negativumokkal mutatja be, hianyzik az ellenpolus, a bukolikus idill

- nem feltetlenul kell ecloganak tekinteni.

LETÖLTHETŐ TÉTELEK :

Radnóti Miklós Eclogák 1909-1944
Radnóti Miklós Ecloga költészete
Radnóti Miklós az idill és halál kifejezése költészetében
Radnóti Miklós komplett tananyag

Shakespeare

Rómeó és Júlia

JULIA, a kamaszhosno

A szinhazi gyakorlatban a dramai szende -naiva – jatssza, noha jellemenek meghatarozoja nem a

szende naivitas, inkabb a szenvedely es a jozansag egyutteseben megnyilvanulo bator oszinteseg.

Dramaturgiai elokepet Shakespeare- vigjatek szellemes es temperamentumos hosnoiben

kereshetjuk, akik devaj intelligenciaval iranyitjak az epekedo- csapongo ferfiak vagyait csakugy,

mint onnon hűsegesen erzo szivuket.

Julia leteleme mas: nem a tarsasag, hanem a maganelet, nem az udvarlas cselszoveny, hanem a

szerelmes lelek tortenete. Ami egyszersmind felnoves- tortenet: gyermeklany az elragadtatasok es

megprobaltatasok soran kuzdeni es aldozni kepes asszonnya erik. A Shakespeare- tragedia

szinpadan Desdemona fog majd a nyomaba lepni.

ROMEO, a kamaszhos

A szinhazi gyakorlatban az amorozo -hosszerelmes- jatssza, pedig polgar: mint szerelmese o is a

polgari hazassag hose es martirja. Az atlagossag poezise dicsoul meg benne. Szerepe a Juliaenal

nagyobb es cselekmenyesebb, de figuraja halvanyabb, egyenisege arnyaltabb.


Dramaturgiai

elokepei, a korai Shakespeare-vigjatek derek fiui, nem foszereplok. Fohosse a viszonzott szerelem

csodaja avatja. Erzelmeit kovetve impulzivan cselekszik, nem tragikus alkat. De a helyzetei

tragikusak: ketertelműek. Az osztatlan szemelyiseg kettos tukorben latszik: ha az ellentmondasba

belelatnak, ha tudata kettehasadna, tragikus jellem lenne. De nem er ra itelni a helyzeteit: eleg, ha

megelni tudja oket, ameddig elhet. A gyors helyzetvaltozasok koran erlelik melazo aranyifjubol

felelosseget viselo felnotte (hazasemberre, gyilkossa, bujdosova), nos igy tapasztalattal toltekezve,

de megis fiatalos telhetetlenseggel olelheti magahoz halalat. A nyomaba lepo tragediahosok –

Brutus, Hamlet, Othello – tipusanak eppannyira ellentetei, mint folytatasai.

MERCUTIO, a trefamester

Ez a sziporkazoan szellemes, nyughatatlan ifju – titan – tipus a divat diktatora es kritikusa, a korai

Shakespeare-vigjatekban (pl. a Lovatett lovagok -ban) fohoskent tundokol. Itt karakterszerepre

korlatozva fokent maganszamokkal paradezik a szerelem bűvos koren kivul. Helyzete, mint jelleme

es sorsa, paradox: o a Kebelbarat, aki baratja szivenek bizalmasa megsem lehet; a komedia

megtestesult szelleme, s igy korai vesztevel a tragedia visszavonhatatlansagat peldazza. Halala a

cselekmeny fordulopontja, s egyben a fiatal lelek sotet titkanak sejtetoje. Hiszterikusan tulhevitett

komikus dikcioja es hűvos elmejatekanak tragikus celtalansaga olyan belso ellentmondast

dramatizal, amivel a drama – egyelore – nem tud mit kezdeni. Talanyos vegzete Hamlet sorsaban

kap feladatot es ertelmet.

TYBALT, a bajkevero

Szinhazi szerepe szerint o az intrikus (a kartekony cselszovo). Tevekenysege valoban kart okoz, de

nem alattomosan; nem vezetik onzo es aljas inditekok. Eppoly atszellemulten idealista, mint

Romeo, csak ellenkezo elojellel: becsulet – felto, verszomjas gyűlolet megszallottja. Rejtely, hogy

fiatal letere miert kotelezi el magat az “osi” harcnak, ami az oregek kozt mar lanyhuloban van.

Talan mert keresi a helyet, a szerepet, a szemelyazonossagat, mint a tobbi fiatal. Oldoklo indulata

eletkori sajatsag, erzelmi es egzisztencialis bizonytalansag tunete. Mint Mercutio izgagasaga, ez is

rejtetten ongyilkos tendenciaju.

PARIS, a ferjjelolt

Az atyai tekintelyuralommal szovetkezo, magabiztosan agressziv, onjeloltkero, szerelmi komedia

hagyomanyos intrikusa, rendszerint idosebb ember. Itt: a balvegzetűifju csillagok egyike, delceg

grofcsemete, akit elszurkit, koraven erdektelensegre karhoztat az elleneben felragyogo igazi

szerelem. Szerencsetlensege, hogy –bar a maga modjan o is szerelmes –errol a szerelemrol semmit

sem tud, s igy meg vetelytars sem lehet, csak kellemetlen betolakodo. Megfontolt celratorese a

tragedia erotereben eppoly gyilkos hatasu, mint nemzedektarsainak szertelensege: halalt hoz

masokra, es halalba visz. A prozai eletgyakorlat kepviseloje halalaval er celt; koltoi jelkepkent

bekerulhet a szerelmi hazassag aldozatai koze.

BENVOLIO, a jofiu

A komikai fogantatasu aranyifjak egyike, mindjuk kozott a legkevesbe csillogo. Beszedes neveben

jelzett szelid joszandekan tul jelleme alig van; inkabb csak szinpadi funkciot tolt be: mint

egyutterzo, egyutt-mokazo barat, erdeklodo hallgato, becsuletes hirnok.

ESCALUS, Verona hercege

Tisztsege, mit tobbnyire a Shakespeare-komediaban, affele fabol vaskarika: polgarvaros hűerura.

Hivatala szerint a kozrend orzoje es a civilizalt racio letetemenyese. Partatlan felulallasat jelzi, hogy

mig egyik rokona (Mercutio) Montague-parti, masik (Paris) a Capulet-hazhoz huz. Egyensulyozo

igyekezete teljhatalma ellenere is tehetetlen, mivel a fiatalok dramajaban az idosebbek csak

epizodistak lehetnek, nem sorsmeghatarozok.

Julia dajkaja ( a mindenttudo szerelmi kozbenjaro)

Alakja ( a Keritono ) a klasszikus komediabol kerult az olasz novellaba, melynek jellegtelen

mellekszereploje itt pompas karakterre valik, hogy humoros kozjatekaival ellensulyozza a tragediat.

CSerfes szerepeben Mercutio parja , de vele ellentetben a szerelem belso korehez tartozik. O

kepviseli a komikum hatarain belul a valosagrol mindent tudo eletvidam testiseget. Igy lesz ”

praktikus” tanacsaval vegul a szerelem aruloja,akit megvetessel maga mogott hagy a vegzetebe

indulo Julia.

Lorinc barat ( a tudos lelkiatya )

Ot a magasztos erkolcsi elvek es a tavlati celok vezetik. Vigjatek -figuraja, mint a Hercege , komoly

es tiszteletre melto. Onzetlenul nemes inditeku cselszoves mestere humanista termeszetbuvar, az

emberi lelek humorral megaldott ismeroje. Hogy lepest tartson a vegzettel,mind ketsegbeesettebb

eszkozokhoz kenytelen folyamodni, vegul megfutamodik elole, es o is magara hagyja Juliat.

Capulet es Capuletne ( a komikus apa es a protokollaris anya )

Gondos szulok, csak eppen hirtelen felnott gyermekuk eletenek tavoli iranyitoi.Capuletne a

szerelmes Julia szamara elfasult, kozombos idegen.Capulet szinesebb es valtozatosabb epizodista:

kedelyes vensegbol zord atyava, majd gyasz-sujtotta aggastyanna valtozik.

Montague es Montague-ne ( az arnyek- szulok )

Montague csak engesztelhetetlen es tanacstalan venember,Montague- ne “csak” belehal banataba.A

felnott fiu mogott homalyba vesz a regi otthon: lassunk ebben is szimbolumot?

Patikarius ( a halal zugarusa )

Kozepkori modon emblematikus halal-figura: a mereg es az arany allegorikus azonossagara

emlekeztet.

Peter, Samson, Gergely ( a Montague-haz komikus szolgai )

Mivel a darab tragedia nem tudnak kibontakozni. CSak Peter, a Dajka kiseroje juthat nemi humoros

epizodszerephez.

Baltazar, Abraham ( a Montague- haz komikus szolgai )

Nincs jellemuk, csak alkalmi funkciojuk. Abrahamnak nyoma vesz az elso jelenet utan, Baltazar

szerepe a hirvivesre korlatozodik.

LETÖLTHETŐ TÉTELEK :

Rómeó és Júlia szereplők jellemzése
Rómeó és Júlia elemzés
Shakespeare életpályája, munkássága

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

Tóth Árpád

A betegség és a szegénység rányomta bélyegét költészetére. Lírája rendkívül egységes, nem túl
változatos. Versei egyformának tűnhetnek a mélabús, rezignált hang miatt, melyekben gyakori a
tehetetlenségérzet, a lemondás, beletörődés. A halál mélyen beleivódott gondolataiba a testi-lelki
szenvedés miatt. Szinte minden verse elégia (forradalmi ódáit kivéve), noha ezt a kordivat is
indokolja, nála élményekből fakad. Versein érezhető az erőteljes szeretetvágy, a költészet
menedéket jelent a számára. Az impresszionizmus költője, jól bánik a nyelv zenei lehetőségeivel, de
szókincs nem túl gazdag. Rövid életében csupán a szerelem és a családi élet jelenti a boldogságot.
Leánya születése oldja pesszimizmusát.
A Meddő órán című verse egy rövid, néhány jellemző vonásra szoríkozó önarckép. Egy vézna,
szánalmas figurát mutat, aki magányos, szegény, tétlen, szenved, szomorú, beletörődik a sorsába.
Kedvetlenül szöszmötöl, nem tesz semmi értelmeset. Az írás pótcselekvés – gondosan írja,
javítgatja… „Lomhán”: lassan ír, bágyadt, céltalan. A felmerülő, végig nem gondolt gondolatok, a
rövid mondatok szaggatottá, erőtlenné teszik a verset. Monoton, a sorok lezártak, ragrímek, a mély
magánhangzók dominálnak. „Én, én, én,” belesikolt a monoton egyhangúságba.


A statikus igék a
jellemzőek, nincs mozgás.
A Rímes, furcsa játék című verse brilliáns rímtechnikáról tesz tanúbizonyságot (játszadozik a
rímekkel és az olvasóval). Ennek oka, hogy ez a vers ajándék a szerelmének – valami más helyett.
Már a cím is utal a játékosságra. A keretben a kedveséhez szól a valóságról. A közbenső
szakaszokban azt sorolja, hogy mi mindent ajándékozna neki, ha tehetné (- végig feltételesmód).
Kastélyt adna pompás estéllyel, gazdagsággal, rókavadászatot, utazást délre, az antik világba… de
ezek az álmok hiábavalóak. Elvágyódik a jelenből. Tudja, hogy álmai hiábavalóak, és csak ámítja
magát velük (- önkritika). A rímek megbicsaklásai is arra utalnak, hogy ezek túl hiú ábrándok. A
befejezésben átvált arra a fátyolos, rezignált hangra, amely jellemző Tóth Árpádra. Magukat
szegény árváknak látja, akiknek másuk sincs, csak az álmodozás, és a szerelmük. „Rí” – fájdalmat
idéző hang, a vers halálvággyal fejeződik be: most, ebben a pillanatnyi boldogságban lenne jó
meghalni, mert hátha holnapra elmúlik még ez is. Ez a vers nem pótolhatja a hiányokat, de legalább
vígaszt nyújt.
A Lélektől lélekig című versében visszatér a magány témájához, de nem lírai szemszögből (E/1)
beszél róla, hanem a világra általánosan jellemző állapotként ír róla – az elidegenedésről, az emberi
kapcsolatok lehetetlenségéről. Egy éjszakai képpel indít, merengő állapotból – az első sor
tárgyilagos. A csillagos eget nézegeti – reménytelen, ijesztő, hideg űr. A csillagfénynek is ugyanaz a
sorsa, mint neki: meghal, elvész. A csillagok közti ijesztő távolságról ír, majd fokozással áttér az
emberek közötti távolságra. A barátság és a szerelem egy ilyen hideg világban kivész. Ha nincsenek
kapcsolatok az emberek között, akkor az érzelmek kivesznek.
A Jó éjszakát című verse zárja a Lélektől lélekig című kötetet. Úgy hat, mint egy búcsúvers, de
létösszegző vers is – költői szerepét latolgatja. Az inga lassú, tétova mozgásával indul a vers,
pihenésre vágyó hangulatban (este). Nem csak egy nap, hanem az élet végét is jelenti, a pihenés a
halálra vonatkozik. Az álombamerülés egy keservesen végigdolgozott élet végét jelenti –
megnyugvást. A ritmus vontatott (inga mozgása is), álmos hangulat. A 2. szakasz a költői
alkotómunkára utal, és az abból kivezető pihenésre. „Balga fényűzés”: mi értelme van a
költészetnek? A versekkel bíbelődni luxus, nincs rá szükség, értelmetlen, buta dolog versírással
nyavalyogni. A józan munka más, nem ilyen megfoghatatlan, nem ilyen haszontalan – abból meg
lehet élni, a költészetből nem. A csacska fényűzés megbosszulja magát. A 3. versszak összefoglalja
a költészetét, továbbra is ironikus hangot használ. A jambusok és spondeusok is az álmosság
képzetét keltik. Az utolsó strófa szaggatott, széttöredezett, a halálba való menekülést kifejező
mondatfoszlányaiban visszatér a kezdőkép. Végül megjelenik az örök költő-vígasz: az utókor
elismerése.

LETÖLTHETŐ TÉTELEK :

Tóth Árpád fájdalom és lemondás
Magány és világfájdalom Tóth Árpád lírájában

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom