TOVÁBBI IRODALOM TÉTELEK LISTÁJA
ADY ENDRE ÉLETE, KÖLTÉSZETE
ADY ENDRE: 1877 Érmindszent- 1919 BudapestErdélytol északra a Szilárdságban született, Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kisnemesi család sarja, családja eredetét 7 évszázadra vezette vissza. Ond vezér unokájának mondta magát. Családja már teljesen elszegényedett, apja: Ady Lorinc, paraszti származású, anyja: Pásztor Mária papleány, aki félto szeretettel óvta fiait, különösen Endrével, az idosebbik fiúval voltak nagy terveik. A kisúri öntudat fontos útravalója Adynak: nagy szerepet játszott politikai, és movészi magatartásának kialakításában.
Középiskolai tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban kezdte, majd a zilai református kollégiumban érettségizett. Zilahon írja elso verseit, Kossúth ódája a helyi lapban jelenik meg. Beírattkozott a debreceni jogi akadémiára, de nem fejezi be, a nagy példaképnek: Csokonainak tulajdonított garabonciás életmód vonzotta, és az újságírói pálya alkalmasnak mutatkozott.
1899 áprilisában a függetlenségi Debrecen c. lap munkatársa lett
-1899 júniusában megjelent elso verseskötete: Versek címmel.
Csakhamar szokösnek érezte Debrecent: a múlandóság városát, mely verseiben az elmaradottság jelképe lett. Nagyváradra ment, és a Szabadság c. lap munkatársa lett. Ekkor döntötte el, hogy szakít a jogi pályával, és újságíró lesz. Nagyváradot már igazi városnak látta, vérbeli újságírók között dolgozott. Sokat tanult barátaitól pl. Bíró Lajostól. Ismereteit könyvek helyett az emberektol szerezte, sokat járt kávéházakba, irodalmi szalonokba. Kívánló érzékkel, ösztönösen rátalált a hiteles hírforrásokra, és biztonsággal tájékozódott a kor politikai köreiben.
Élesen támadta a feudalizmust konzerváló eroket:
- Egy kis séta c. cikke miatt pert indítottak ellene, Adyt 3 napi fogházbontetésre ítélték.
Elment az újságtól a Nagyváradi Naplóhoz, s kialakította saját radikális álláspontját. Neveltetése, temperamentuma az ellenzék soraiba vitte. A tekintélytiszteletet csak önmagát illetoen torte, akkor volt elemében, ha ellentmondhatott. Nagyvárad kitágította nézeteit, bevonta ot a politikai életbe, megismerte az új idok tanait: a polgári radikalizmust.
1903-ban védelmébe vette a Huszadik Század köréhez tartozó, darwinizmusa miatt bírált Somlo Bódogot. Publicisztikája jelentosebb volt ekkor, mint költészete.
-1903 szept. Még egyszer c. kötete megjelenik, de ugyanolyan visszhangtalan maradt, mint az elso, pedig néhány verse már elolegezi a késobbi Adyt, Pl.: A Fantom c. (1900), az Új versekben 1906-ban Az én mennyasszonyom c. kapja. Újfajta noi eszményt hírdet, az ún. Perdita szerelmet helyezi erkölcsi magaslatokra. Ennek megfeleloen él: egy futó kapcsolatánat következtében szifiliszt kap, amit a felsobbrendoség kitüntetésének vesz.(Nietzsche)
1903-ban találkozik a romantikus, nagy szerelemmel. Augusztusban megismeri Diósiné Brüll Adélt, akit verseiben Lédának nevez. ( neve fordítottja, a spártai mitológiában fehér hattyút jelent) Szerelmük fordulópont Ady életében, movészetében, Léda nemcsak a szerelmes versek múzsája, hanem szerelme vezeti be a francia nyelvben még járatlan költot a francia szimbolista movészetbe, Baudelaire költészetébe, mely hat Adyra. Adél movelt, érzékeny, büszke, szeszélyes no, aki szabadházasságban élt férjével, de ragaszkodott a házasság kereteihez, Adynál 5 évvel volt idosebb. Diósi Ödönnel, aki kereskedo volt, csak az anyagi függés tartotta együtt, de Adyval férje is rokonszenvezett. Mikor Ady betegsége kiújjúlt, páratlan emberiséggel ápolják. 1902-1911 között 7-szer voltak Párizsban (Ady késöbb, nimt a Vasárnapi Újság tudósítója)
1905-ben hazatérnek, ekkor MO.-on a választásokon megbukott a szabadelvo irányzat. Ady a "darabont-kormány " sajtóirodájának munkatársa (illegális)
- Ismeretlen Korvin-kódex margójára( 1905) MO: Nyugat és kelet között hajózó komp.
Barátságot köt Jászi Oszkárral, a 20. sz körével.
-1906 február: megjelenik 3. kötete: Új versek címmel. A barátai, ellenségei megérzik, hogy ez a kötet korszaknyitó a magyar irodalm számára. Megindul a harc ellene, és mellette, Ady az irodalmi élet legvitatottabb személyisége lett.
- 1907 Vér éa arany c. kötete. Áchim András vezette paraszmegmozdulások hatására megírja elso forradalmi verseit.
1908-ban meginduló Nyugat munkatársa lett, 1912-tol, szerkeszto. A Nyugat elso számában az o versébol közölnek, és megjelenik A magyar Pimodán címo esszéje.
1908 tavaszán részt vesz Nagyváradon a Holnap nevo irodalmi társaság megalapításában (Ady, Babits, Juhász Gyula, Balázs Béla, Tóth Árpád) verseikbol antológiát jelentetnek meg szeptemberben. A versgyojtemény felér egy hadüzenettel, és a konzervatív irodalmi fórumok kíméletlen támadását váltja ki. Adyt nemcsak az ellenfelek értetlenségét bántja, hanem a szövetséges társaké ( a fekete zongoráról Ignótus kritikája) Büszkeségét bántja, hogy nevét a többi költo nevével együtt emlegetik,
-A duk-duk affér c. epés cikkében barátait, híveit támadja meg., amit értetlenség fogad, Ady visszakozik, kiengeszteli barátait.
-Küldöm a frigy-ládát c. versét(1906) Párizsból küldi Csizmadia Sándornak,(a szocialista munkáslíra megteremtoje) aki a Népszava c. újságba nem javasolja Ady moveit betenni, mert szerinte Ady szimbolizmusa nem a munkásságnak való.
1909-tol Ady egyre gyakrabban szorul szanatóriumi kezelésre, hogy rendbehozzák kimerült idegeit, és legyöngült fizikumát. Különbözo lapok munkatársa( 1910:Világ, 1912:Népszava) A Léda-szerelem is egyre terhesebb, a no elvesztette fölényét Adyval szemben, kétségbeesetten kapaszkodna a férfibe.
1912-ben szakít Lédával, Két verssel búcsúzik tole: Valaki útravált belolünk, Elbocsátó, szép üzenet.
A hirtelen szabaddá vált költo körül rajzanak a nok. o ugy érzi ideje lenne megállapodnia.
1914-ben meglátogatja Csucsán a kastély 20 éves szép kissé egzaltált kisasszonyát: Boncza Bertát, akivel 1911-tol levelezett. A lány irodalmi halhatatlanságra áhitozik, George Sand, Szendrei Júlia példája lebeg a szeme elött. Ady Csinszkának nevezi ot. 1914 júni 26-án megkéri a lány kezét.
1915 márc. megtartják az esküvot.
A súlyosan beteg Adyt katonai sorozással zaklatják, utoljára csak a laktanyában kapja meg a fölmentést. Ezért a soviniszta sajtó támadja. Iszonyú megpróbáltatás számára az 1916.augusztusában meginduló román támadás. Román barátja : Octivan Goga a magyarok ellen fordul. 1917-ben Boncza Miklós meghal, Csinszkával Budapestre költöznek.
-1918 A halottak élén c. kötete: Hatvani Lajos bíztatására írja. Az oszirózsás forradalom BP-en éri, ekkor már súlyos beteg.
-Üdvözlet a gyozonek: utolsó verse.
A Vörösmarty Akadémia alakuló ülésére elmegy, de az elnöki beszédét már nem képes elmondani, 1919. január 27-én meghal. A nemzet halottjaként temrtik el.
KÖTETEI:
-Új versek 1906
-Vér és arany 1908
-Az Illés szekerén 1909
-szeretném, ha szeretnének 1910
-A Minden-Titkok versei 1911
-A menekülo Élet 1912
-A magunk szerelme 1913
-Ki látott engemo 1914
-A halottak élén 1918
INDULÁSA:
Ady elso két kötete még nem lép túl a századvég átlagköltészetének dekadens, szenvelgo érzésvilágán. Az 1899-ben megjelrnt A Versek c. kötetében még Petofi, Vajda, Ábrányi Emil utánérzésekkel van tele. Az 1903-ban megjelent Még egyszer c. kötete már a nagyváradi tájékozódás eredményeként Revitzki Gyula sejtelmes, elégikus lírái figyelhetoek meg .
ÉN_ SZEREP, ARC POETIKA:
A fiatal Ady a közélrti feladatot vállaló lírai hagyományok felol indult el.
-Góg éa Magóg fia vagyok én (1905)
Az Új Versek nyitódarabja. Nemcsak egy új költészeteszmény nevében lép fel, (mint Pl. Az új vízeken járok címo 1905 ), hanem jogot formál arra, hogy a Kárpátok alatti országok közállapotait ostorozza. A 4 versszakos movet túlságosan megterheli jelképes értelmo tulajdonnevekkel.( Verecke, Dévény Pusztaszero Vazul ) A vers programot ad, de mégsem kiáltvány szero, mert a költoi magatartást állítja elotérbe. A küzdésvágy és a reménytelenségérzetkettossége alapveto élménye Adynak. A roppant akadályok csak növelik a költo elszántságát. A küldetés teljesíthetetlensége kap hangot.
-A magyar Messiások (1907)
A megváltók sorsa más, mint a világ többi részén. Egyetlen sóhajnak hat a vers.
-Ének a porban (1905)
Együtt jelenik meg az egyéni és a közös sors. A mozdulatlan magyar világ mozdulni akaró, nagyálmú hose a költo, akinek küzdelme eleve bukásra van ítélve.
-Beszélgetés egy szekfovel (1907) Az Ady-versek lírai hose sose szenved teljes kudarcot, felolemelkedik a tragikumon.
-A Muszáj Herkules (1908)
A küldetéses ember gogje felyezodik ki.
-Petofi nem alkuszik (1910)Elode nagy hatásáról szól.
-Hunn új legenda. (1913) Hatvany Lajosnak írja: Nemcsak az egyéni mítosz, az én-tudat kap kifejezést, hanem a költészet klasszikus hivatása: a közösségteremtés is.
Különös arc-poetika ez: egymással ellentétes szemléleteket egyesít. Az ÉLET fogalma egyszerre jelentette nála a külso, és a belso történés világát, küldetéstudata sokat köszönhet Nietzsche-neko felsorendo ember-mítoszának. Ady vállalta a költo-váteszi szerepet.
SZIMBOLISTA, SZECESSZIÓS látásmód.
Ady költoi forradalmát a szimbolizmus jegyében vitte véghez.
-A disznófejo nagyúr( Harc a nagyúrral 1905)
-Az os kaján ( 1907)
-A fekete zongora (1907)
-A fehér kendo (1908)
E versek jelentései már jóval összetettebbek, a szimbólista jelkép csak akkor hiteles, ha többértelmo, mivel a lényeget ragadja meg, s csak a dolgok felszine egyértelmo. A szimbólizmus elutasítja a pozitivizmus egysíkuságát, naiv okság magyarázatát, olyan világot követ, amely titokzatos, elrendelés szero. A metafizikus akarat és életfilozófiák hatnak rá.
Ady movészi érzékenysége kezdetben a szeccesszióhoz kapcsolódik, különös, bizarr, egzitikus, erotikus témái, dekoratív vonalai jellemzik, más a személyiség kultusza, amely összefügg a századvégi pszichológizmussal, minden emberi és társadalmi és problémák mögött lélektani okokat keres.( Freud) Az elso szimbólista kötetei az 1906-ban kiadott Új versek és az 1908-ban kiadott Vér és Arany. ( Élet, Halál, Nyár, osz, Párizs, Hortobágy, Kaján) Valamennyi szimbólum, melyek a középpontban álló személyiségre utalnak.
Ady költészete örökös szereplíra.
- A Hortobágy poétája 1905. Hortobágyi táj elvetélt bajnoka
- Mátyás bolond diákja 1906. Elképzelt, vagy valóban létezett ose a magyar nyelvvel küszködo diáknak.
- Az Úr Illésként elviszi mind 1908. A Úr kiválasztottja: Illés próféta, akit tüzes szekér repít a mennybe.
A szecessziós szerepjátszás emlékeztet a romantikusokra: a költoi én a képzelet segítségével a szegényes valóság fölé próbál kerekedni, az egyén világát keresi - építi. A szecesszió movésze széthullónak és bizonytalannak érzi azt, amit tagad, és így megfoghatatlanná válik a különbözés, az eredetisé és az egyéniség alakja. Ady költészetének egészen az 1910-es évek végéig alapveto gesztusa az szecessziós önfeltárúlkozás. Különös egyéniségnek mutatja be önmagát: öszintének, titokzatosnak, érzékinek és mindentudónak, álhatatos bajvívónak és a halál rokonának.
- Búgnak a tárnák 1905. A személyiség meghasonlását mutatja be. (Freud írásai)
Ady költészetét a szecessziós vonásokat elismerve szimbólistának kell tartanunk, mert azzal hoz újat a magyar líra történetében, hogy a lírai hos köré épített szimbólumrendszer segítségével egyéni mítoszt teremt. A líra történés színhelyét a foszereplo Én belso terébe helyezi "A lelkem ódon babonás vár".
- A vár fehér asszonya 1905.
A héjanász Lédával vagy a bírkózás a Disznófejo Nagyúrral éppoly látomásszeroen jelenik meg, mint a Ganges és a Tiszaparti táj. A vershelyzet eleve jelképes értéko, mely nem fordítható le egyértelmo fogalmak nyelvére.
- A temetés a tengeren 1906. Élet és a halál kerol szembe egymással. (horváth János figyel fel rá, hogy Ady-nál az élet és a halál - egy.
- Kocsiút az éjszakában 1909. A költoi én belso, képzeletbeli táját jeleníti meg, az én belso monológját halljuk. Minden jelképes értelmet kap. Ez a verse Ady legtökéletesebb alkotása, a nagy bölcseleti "tudatversek" közé tartozik.
Ady nem csak a magyar irodalomszemléletet újította meg, hanem a verselést is. 1906-ban Ignotus figyelt fel arra, hogy Ady verseinek többsége szimultán ritmusú: a hangsúly és az idomértékes lejtés egyaránt szerepet kap. 1939-ben Németh László újfajta elméletet állított fel: szerinte Ady versei un. "tagoló" versek. Ez kizárja a szimultán verselést. 1979-ben tudományos vitát rendeztek a Tiszaparton címo vers ritmusáról. A résztvevok többsége szimultánnak fogta fel, de a hangsúlyos és az idomértékes verselés metszetei egybe esnek, ez a szimultá ritmus új típusát eredményezi. Ady verseinek meghatározó építoeleme a hangulat.
Az Új versektol a Halottak élén 1918 címo kötetig nagy gondot fordított arra, hogy ciklusokba rendszerezze verseit. (Baudelaire : A Romrás Virága 1857) Az Új vereseket (1906) Lédához írta ajánlással, külön nyitó- és záróverse van. Az egyes ciklusok tematikus egységet alkotnak. (Léda asszony zsoltárai, A daloló Párizs, Szoz ormok vándora) Az Új versektol kezdve minden verscím három szóból áll. A Illés szekerén 1909 címo kötet kompozíciója szimmetrikus. A kötet kiemelt helyzeto verse Az utca éneke középen található. E ciklusok elrendezésében teljességre törekedett Ady.
LÁTOMÁSSZERo TÁJVERSEK:
- A Magyar ugaron az Új versek legnagyobb visszhangot kiváltó ciklusa nem csak a konzervatív erok dühét váltotta ki, hanem a progresszív irodalom tehetségeinek felháborodását is. (Babits, Kosztolányi) A versben a táj, az ország elátkozott föld, melyben minden és mindenki pusztúlni kárhoztatott. Ezek a versek nem leírják, hanem látomászeroen megidézik a tájat, mely a kultúrális környezetet, a civilizálatlanságot, a parlagiasságot is jelölik. Ez utóbbi jelképe a Gémeskút. A Magyar ugar világa fantomszero, idejétmúlt. Ady nagy ellensége Rákosi Jeno kritika-sorozatot írt errol.
Ady tájverseinek alaphelyzete, a költoi én és a külvilág feloldhatatlan ellentéte. A Magyar ugar vegetációjával, mozdulatlanságával szemben az Én képviseli a változást, illetve a változás vágyát. A küldetéstudat épp oly sorsszero, mint az ugar mozdulatlansága. Ezek a versek szinte nem is tájversek, hanem értékleírások. A kultúrálatlan magyar világot két világgal szembesíti:
- Egy párizsi hajnalon 1904, A Gare de l' Esten 1905 vaghy Párizs az én Bakonyom 1906.
- A Tisza-parton a Ganges-parti tájjal
LÉTHARC VERSEK
Nagyfokú dinamizmus jellemzi oket.
- Harc a Nagyúrral 1905
- Az os Kaján 1907
- A fehér kendo 1908
A költoi én egyes vagy többesszám elso személyo alany kozmikus hosként jelenik meg, e movek erosen dramatizáltak, sokszor balladaszero verstörténés során az én szükségszeroen kudarcot szenved és felmagasztosúl, tragikus pátosz uralja a verseket ( Nietzsche)
A Léda szerelem:
Megrendíto, nagy, titkos élményként jelenik meg Ady verseiben. Csupa rejtély, csupa bizonytalanság ez a szerelem, elválások és egymásratalálások sora. Ambivalens érzelmeket tár fel Ady. A Léda-versek gyakori gesztusa a Hódolás, a könyörgés, a fenyegetés, megbánás, de az együttlét öröme hiányzik belolük.
- Egyedül a tengerrel 1906
- Így szaladsz karjaimba 1909
- A Szajna partján 1906
- Héja-nász az avaron 1905
A létharcversek dinamizmusával írja le szerelmi csatáját. Disszonancia jellemzi, a szerelmesek jelképe a ragadozó héjapár, útjuk a nyárból az oszbe, életbol a halálba tart, míg sor kerol az egymás húsába tépo halálos ölelésre.
- Lédával a bálban. 1907. ok a halálarcú fekete pár.
A Léda-versekben rendkívol mozgalmas, harsány igék dominálnak, ezek az un. expressziv stílusjegyek. A Léda-versekkel barátkozott meg a közönség leghamarabb, Reinitz Béla megzenésítette.
- Egy ócska konflisban 1904.
- Meg akarlak tartani
- Hiába kisértsz hófehéren 1905
Mint sláger lett híres. A Léda-versek állandó témája a halál, költészetének javarésze a halál közelségének tudatában született.
- A Halál rokona 1907: a fáradt beteg, menekolni vágyó lélek a halált érzi otthonának.
- Párizsban járt az osz 1906. A halál itt egyszerre elégikus és tragikus.
- Három oszi könnycsepp 1906. A népdalokra emlékeztet (Kölcsey: Elfojtódás, Vajda János: A vaáli erdoben, az elmúlás és a betegség iránti érzékenység, nosztalgia, alapveto témája e két költonek is.)
ISTENES VERSEK
- Sötét vizek partján 1907. E versben merol fel eloször az Isten-hit motívuma
1908-tól megszaporodnak az istenes versek, mely az Illés szekerén címo kötetben önálló ciklust alkotnak, 1912-ig minden verskönyvben helyet kapnak. Ady nem hitt a tételes vallásban, de ateista sem volt.
- Az Isten az irodalomban 1910. Esszé, a vallásról szól.
- Menekülés az Úrhoz 1917. Nem Isten léte a fontos, hanem a támaszkeresés.
- Álmom az Isten 1907.
- Hiszek rendületlenol Istenben 1910.
Ezek a versek épp oly személyes kapcsolatként mutatják Isten és az ember összetartozását, mint Balassi vallásos lírája. De a modern ember racionalista kételkedése is szerepet kap és ez bonyolúltabbá teszi a kapcsolatot. A költo menekolne hozzá, áhítozik szeretetére, ugyanakkor félti tole személyiségét és idegenol, ridegen áll vele szemben.
- A Sion-hegy alatt 1908. Megbotránkoztatást keltett Isten profán leírásával. A költo bizonytalan és tétova, gyerekkori emlékek nyomán keres valakit, de elfeledte a gyermeki imát és a bizalmat. Nem bone, hanem hitetlensége kérhoztatja kudarcra. A vers középpontjában egy sikertelen találkozás áll. A balladaszero történésnek a pátosz és irónia ad kifejezést.
- Istenhez hanyatló árnyék 1911. Szándékosan dísztelen archaizáló szöveg. ( 109. zsoltárt is beleszotte )
FORRADALMI VERSEK
1906 Achim András vezette parasztmozgalmak hatására írta meg elso forradalmi verseit, mely az Illés szekerén címo kötetben jelent meg.
- Az utca éneke
- Nostra Res Agitur 1903
- Dózsa György unokája 1907
- Csák Máté földjén 1907
- A grófi széron 1907
- Proletár fiú verse 1908
- Álmodik a nyomor 1909
- Hadak Útja 1908
- Toz csiholója 1912
1911-1912-ig a politikai ellentétetk kiélezodnek, 1911-ben meggyilkolják barátját Achim Andrást. 1912 május 13. a vérvörös csütörtök napja. Sokan várják a forradalom kirobbanását.
- Rohanunk a forradalomba. A vihar elotti helyzetképet ad, forradalmi induló hangjai is felcsendolnek, sok a bibliai utalás, apokaliptikus mo. Expresszív stílusú.
- Rengj csak föld
- Szent Lélek karavánja.
- Magyar jakobinus dala 1908. Összefogást hírdet az elnyomott nemzetiségiekkel.
- Az új Kísértet 1910.
MAGYARSÁG VERSEK
Déry Tibor és Babits Mihály az utolsó nemzeti költonek nevezte Ady-t. A Darwini elméletbol származó kiválasztódás tétele nagy szerepet játszott a nemzeti gondolkodásban.
- Nekünk Mohács kell 1908. Benedek Marcell szerint ez egy fordított Himnusz: nem Isten áldását, hanem büntetését kéri.
- Az én magyarságom 1908.
- A föl-földobott ko 1909.
- Pimasz szép arccal 1910.
Ady faj fogalma összhangban volt a korabeli természettudományi ismeretekkel.
- A márciusi naphoz 1910.
- Az ido rostáján 1913. Nemzethalál látomása.
- A fajok cirkuszában 1910. Tisztán látta a költo váteszi szerep megkésettségét. Magyarország sorsa tragikus és irónikus.
KURUC VERSEK
A kiegyezés, a milleneum után nagy szerepet kap a Rákóczi kultusz és a kuruc romantika. Ady neveltetésére is hatott ez, de verseiben a Rákóczi hagyományokról elválasztotta a nemesi önigazolást szolgáló torzításokat.
- A harcunkat megharcoltuk 1909. Elso kuruc vers.
- Esze Tamás komája. 1910.
- A sípja régi babonának 1913.
A kuruc versek szerepdalok, a költo beleéli magát egy meglévo szerepbe.
- A bújdosó kuruc rigmusa 1909.
- Az utolsó kuruc 1910.
KORSZAKVÁLTÁS
1910 és 1914 között sajátos magatartásbeli és poétikai változás következett be Ady költészetében. A szimbólikus látásmód szerepe fokozatosan csökken verseiben.
- A menekülo Élet 1912. A kötet egyharmada tartalmaz jelképet.
- A magunk szellem 1913.
- Ki látott engem 1914
- Hun, új legenda 1913.
- Az eltévedt lovas 1914. A háború kitörése után a Nyugat-ban jelent meg. A vers az ido mítukus erejét érzékelteti. Szimmetrikus vers. Szimbólikus jelentések egységes jelképrendszerbe illeszkednek. A vers egy elátkozott világban egy kiüresedési folyamatot mutat be. Mozdulatlanság és sejtelmesség jellemzi. A költoi én távolságot tart a tájjal. A költo és a címszereplo inkább emberfölötti. A lovas az utat téveszto magyarságot képviseli, tágabb értelemben az egész emberiségre vonatkoztatható. Baljós és fantomszero a lovas, aki arra itéltetett, hogy állandóan úton legyen és ne érkezzen meg sehova.
KÖLTÉSZETE A HÁBORÚ IDEJÉN
Több kötetnyi verset írt a háború idején, ezekbol válogatta Hatvany Lajos segítségével a Halottak élén anyagát 1918. Jelképrendszerének középpontjában az Ido és a Magyarság mítosza áll. Apokaliptikus világát tragikus felhang, a magyarság elpusztulásának végzete hatja át.
- Tegnapi tegnap siratás 1914
- Véresre zúzott homlokkal 1917
- Mégsem, mégsem, mégsem 1914
- A rémnek hangja 1917
- Egy nagy tivornyán 1917
- A mesebeli János 1917
- Krónikás ének 1918-ból.
A háború altt írt versekben a látomások, szózatok, siralmak, vallomások a leggyakoribbak. Hangnemük a Bibliára épol. Gyakori az archaizálás.
- Esaiás könyvének margójára 1914. Kötetlen prózavers, mely a Biblia szakaszai szerint tagozódik.
- Emlékezés egy nyár-éjszakára 1917. Expresszív stílusjegyek jellemzik.
- Ember az embertelenségben 1916. Alapja a román támadás megindulása.
CSINSZKA VERSEK
A Halottak élén prológusa a személyessg kiszorulását jelenti a háború alatt írt költeményekbol. Ez alól a Csinszka versek kivételek, mely az életbe való kapaszkodás, hol hálás, hol könyörgo gesztusa. Ezek a versek rendkívol puritánok, képszegények, jelzotlen kifejezésekbol, vázlatos mondatokból, éppúgy nem lehet a szerelem belsoségességére következtetni, mint az ellenkezojére. Sokkal személytelenebbek, mint a Léda-versek, hangulatuk, formájuk letisztúlt.
- orizem a szemed 1916
- De ha mégis 1918
UTOLSÓ KÜLDETÉS
1918 novemberében írta utolsó versét, súlyos betegen, de küldetést teljesítve.
- Üdvözlet a gyozonek. Az Antant hatalmak megértését kéri, hasonlít Petofi utolsó verséhez, a Szörnyo ido-höz. A magyarság két legnagyobb költo vátesze a nemzeti lét kritikus pillanataiban végezte pályáját.
