Szophoklész : Antigoné elemzés

Szophoklész : Antigone

A dráma irodalmi műnem, mely eseménysort mond el. A szereplők jellemét, gondolatait,
egymáshoz való viszonyát, az eseményeket az alakok párbeszédeiből és monológjaiból, tetteiből
ismerhetjük meg. A dráma színpadra szánt alkotás.
A dráma egyik műfaja a tragédia, melynek uralkodó esztétikai minősége a tragikum.
A görög dráma kialakulása
Dionüszosz isten tiszteletére rendezett ünnepségek alkalmából jön létre. Ekkorra a dráma lett az
irodalom vezető műneme a görögöknél. Több tagú kar (kórus) mondta el Dionüszosz isten
élettörténetét, később kivált egy karvezető, és dialógust folytatott a karral. Majd még később 3-4
ember válik ki a karból, egymás közt folytatnak párbeszédet, de a kar továbbra is megmarad.
Jellemzői: Hármas egység elve: a valószerűség illúziójának megteremetését szolgálja. Egy
helyszínen játszódik, egy nap leforgása alatt, egy szálon fut.


A görög színház:
- Félkör alakú színpad
- Hegyoldalba vájt sorok
- Szabadtéri
- Több ezer ember elfért
- Férfiak játszottak, álarcot viseltek, magasított talpú cipőket hordtak, hogy lehessen őket látni
- A „színpad” keskeny
- A színészek keveset mozogtak, inkább vitatkoztak
- A közönség szabadon véleményt nyilváníthatott
Görög drámaírók: a „tragikus triász”
A görög drámaírás 3 vezéralakja Aiszkhülosz, Euripidész és Szophoklész.
Antigoné
Szophoklész (kr. e. 496-406) korában érte el a görög tragédiaköltészet fejlődésének tetőpontját.
Több, mint 120 darabot írt, versenyeken győzelmeket aratott. 7 drámája maradt ránk. Az Antigoné a
thébai mondakörhöz kapcsolódik.
A dráma sugallata: a sors, a végzet elől nem lehet elmenekülni, ezt bizonyítja Oidipusz király
tragikus élettörténete.
A dráma alapvető konfliktusa
- Antigoné és Kreón szembenállása
- Antigoné: az emberség és a lelkiismeret parancsát, az istenek íratlan törvényeit képviseli, hogy a
halottakat el kell temetni
- Kreón: az ember által hozott törvényt képviseli, amely zsarnoki törvény, és szembeáll az istenek
törvényével. Nem engedi a halott Polüneikész eltemetését.
Konfliktusok a drámában
Antigoné ↔ Kreón
↓ ↓
testvére, Iszméné(nem követi Antigonét,fél, Haimón, Teirásziász (jós)
nem mer szembeszállni Kreón parancsával)
Szerkezete:
1. Expozíció: az alapszituáció ebből derül ki? Antigoné és Iszméné vitája, jellemük közti
különbségek. Már itt megismerjük a történetet
2. Bonyodalom: Antigoné szembeszegül Kreón parancsával és eltemeti halott testvérét,
Polüneikészt. Kreón és Antigoné személyében két egymással ellentétes állásfoglalás ütközik.
3. A cselekmény kibontakozása: Haimon megjelenése a színen, apjával való vitája, ekkor még
van remény a békés megoldásra.
4. Tetőpont: Kreón és Teirásziász találkozása. Teirásziász megmondja, hogy több ember
halálához fog vezetni a törvény vissza nem vonása
5. Megoldás, végkifejlet: Az értékek pusztulása: Kreón visszavonja parancsát, ám a
sziklabörtönbe zárt Antigoné öngyilkos lesz, majd Haimón is követi példáját. Haimón anyja is
megöli magát. Kreón büntetése: lelkileg összeroppan. Az ő törvénye borította fel az eddig
megszokott erkölcsi világrendet, és Antigoné hivatott arra, hogy ezt a felborult világrendet
helyreállítsa.
Szereplők
Kreón: a zsarnokság, az önkényuralom megtestesítője. Hiúsága, gátlástalansága és önzése taszítja
környezetét, de saját magát is katasztrófába sodorja. Az isteni törvények semmibe vétele okozza
bukását.
Antigoné: kemény, akaraterős, férfias jellem, egy eszme megtestesítője. A lelkiismeretének
engedelmeskedik, nem keres kibúvót, és nem ismer megalkuvást. A többiek is elismerik igazát, de
nem követik példáját, mert nem elég bátrak hozzá. Tragikus hős, halála megrendítő, de hősiessége,
áldozatvállalása példamutató. Nem igazi hús-vér ember, hanem egy eszme megtestesítője. Antigoné
azért hős, mert nem hajlandó az embertelenséget elfogadni, és az életét is feláldozza a felborult
erkölcsi világrend helyreállításáért. Antigoné azt teszi meg, amit a többi ember is szeretne, csak
nem meri vállalni a következményeket.
Haimón: Kreón fia, Antigoné vőlegénye, nem csak szerelemből áll ki Antigoné mellett, hanem mert
ő maga sem ért egyet apja parancsával.
Teirásziász: előre látja a jövőt, tudja, hogy a zsarnoki törvénye több ember életét követeli, de Kreón
neki sem akar hinni és engedni.

Szophoklész : Antigoné elemzése letöltés

Vörösmarty Mihály

Csongor és Tünde elemzése

A magyar romantika kiteljesedesenek legnagyobb alakja
Rövid életrajz
- 1800 Psztanyeken szuletik, nemesi csaladban.
- Pesten jogot tanul, majd nevelő lesz a Perczel csaladnal. → beleszeret Perczel Etelkaba
(remenytelen szerelem)
- 1843-ban felesegul veszi Csajaghy Laurat
- szabadsagharc bukasa utan bujdosni kenyszerul
Költészetének jellemzői
- Romantikus jegyek
- Vallomasos jelleg
- Belső lelki folyamatok abrazolasa
- Dicső mult es a sivar jelen szembeallitasa
- Versei ket csoportra oszthatok
a) Szemelyes jellegű: Abrand, A merengőhoz
b) Kozossegi jellegű: Szozat, Gondolatok a konyvtarban, A Guttenberg-albumba
-->

Prózai műve: Csongor és Tünde
1830-ban keletkezett, 1831-ben jelent meg es 1881-ben mutattak be Szinhazban.
Műfaja: mesedrama vagy dramai koltemeny
Filozófikus dráma: ezt erősiti az Ej monologja is, amely a vilag, a letezes celjara ad megrenditő
valaszt. Csalodassal vegződik minden probalkozas, az ember s a vilag egesz lete pusztulast iger, ala
van vetve kezdet es a veg kozotti időnek, a nagy torvenynek. Ez a felfogas a kor tudomanyos
szemleletenek hatasat mutatja.
Forrása: Gyergyai Albert: “Historia egy Agyelus nevű kiralyfirol es tunderszűz lanyrol” cimű
16.szazadi szephistoria.
Irodalmi hatások figyelhetők meg Byron, Shelly es Shakespeare tollabol (konkret elemeket vett at
a „Szentivaneji alom”-bol)
Versformája: valtozatos (a parbeszedek ritmusa altalaban trocheusa, a bolcseszeti reszeke
jambikus, meg a befejező dallam az anapesztusi sorok vannak tobbsegben.)
Rövid történet
Ket szerelmes, akik korul az egyik foldontuli leny, s kiket valami armany elszakit egymastol. Tunde
visszater hazajaba, Csongor pedig keresi, s hosszas, kuzdelmes kalandok utan vegre tokeletes
boldogsagban egyesulnek. A szerencses veg, a keresett es vegul megtalalt boldogsag ellenere az
egesz művet valami keserű melabu lengi at.
értelmezése: a koltő arra keresi a valaszt mi jelenti az ember szamara a boldogsagot es az elet
ertelmet itt a Foldon. A mű harmoniakeresese a lehetősegek es a vagyak kozott. Ez a kettősseg az
egesz műre ervenyes. Az iro szerint a foldi boldogsag forrasa a szerelem. A szereplők ket vilagbol
valok:
1. a foldi Csongor idealis rajongasa mellett ott van a foldhoz ragadt Balga es Ilma realizmusa.
2. a foldontuli Tunde szepsege, josaga mellett ott van Mirigy foldontuli, irracionalis gonoszsaga.
Mirigy a darab szimbolumrendszereben az arto demon, minden nemes torekves megakadalyozoja.
Ketfele szerelmet allit szembe az iro:
1. a foldi, valosagos szerelmet, amit Balga es Ilma
2. az eszmenyi, idealizalt szerelmet amit Csongor es Tunde kepvisel
Az ember nem szakadhat el a foldtől, a boldogsag nem erhető el az irrealitas vilagaban.
A három vándor az emberi boldogsag tobbi lehetseges valtozatat jelenti, de a koltő mindet
elutasitja:
- Kalmar: a penz, a kincs jelenti szamara a boldogsagot
- Fejedelem: hatalom jelenti szamara a boldogsagot
- Tudos: a tudomany, az ismeretek, a konyvek jelentik szamara a boldogsagot
Csongor a harmas keresztuthoz erkezve ezzel a harom vandorral talalkozik, de a boldogsagot
keresve egyik vandor eletceljaval sem tud azonosulni. Csongor visszater a harmas keresztuthoz es
ujra talalkozik a vandorokkal, de csalodva talalja őket. A harom vandor megszallottsaga, es kudarca
a boldogsagkereses harom tevutjat mutatja.
A cselekmény helyszíne:
ket fő helyszinen jatszodik: a “ket vilagszint” az eg es a fold, es az egi es foldi szintek: a kert, a
harmas ut videke, a Hajnal es az Ej orszagai, a szoba, mirigy udvara, a Varazskut kornyeke. Emiatt
a művet ketszintes dramanak is tekinthetjuk, mert parhuzamosan ket helyszinen jatszodik.
Népi elemek es népmesei motívumok is megjelennek: Balga es Ilma, a harom ordog, a harom
vandor es a harma ut nepmesei motivuma.
Vorosmarty szerint az ember is kettős lenyegű: egyarant kepes a jora es a rosszra, s ez hatarozza
meg az igazi lenyeget.
A szerencses veg ellenere a művet melabu, szomorusag, melankolia hatja at. Tanito, peldazatjellegű.

LETÖLTHETŐ TÉTELEK :

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom

Zrínyi Miklós

Zrínyi Miklós és a barokk jellemzése

A barokk jellemzés

A 16. század második fele a végvárak (Pl.: Szigetvár) ostromával zajlott. Száz évvel később még

mindig itt tartózkodtak a török seregek. Zrínyi Miklós ezt soha nem nézte jó szemmel, minden

erejével küzdött ellenük. Mivel a Habsburgokra nem számíthatott a törökellenes harcokban ezért

egy önálló nemzeti hadsereget akart létrehozni. Ennek a hadseregnek a népszerűsítésére

példaképekre volt szüksége. Dédapja, a szigetvári hős erre a feladatra tökéletesen megfelelt. Ezért

1645 telén megírta A szigeti veszedelem című művét, ami Szigetvár 1566-os ostromát dolgozza fel.

A mű barokk stílusa felnagyítja a vár elvesztésének jelentőségét és az idősebb Zrínyi szerepét is.

Az író a főhőst a barokk kornak megfelelően ideális keresztényként írja le. Ennek jelei:

- Elismeri, és imádja Istent (”Nem-é én tetüled csináltattam földbül?”).

- Hirdeti a keresztény eszmét – helyesen és eredményesen csak Isten kegyelméből lehet (”S minden

világi jómat vettem kezedbül”, “Mert az én érdemem nálad annyit teszen, | Menny vizet kis fecske

szájába veszen”).

- Mártírságra való készség Isten és a haza érdekében: könyörög a mártírhalálért

Mindegyik jellemvonás megtalálható “Zrínyi imájá”-ban (2. ének), és ezek alapján mondhatjuk

Zrínyiről, hogy Krisztus katonája – atleta Christi.

-->

A hatodik énekben a levélben a várvédők vezére felmenti a királyt a felelősség alól, Szigetvár

elvesztését saját vállára veszi. Ez csak azért történhet meg, mert a barokk eposzban

megengedhetetlen, hogy a főhős ne legyen feltétlenül hűséges és lojális urához. Nem kérdőjelezheti

meg a királyi hatalom döntéseit ugyanúgy, mint ahogy Isten döntéseit sem.

Zrínyi, szemben Szulimánnal, és az iszlámmal, etikai és hitbéli magaslaton áll, a kereszténység

legtisztább lényegét képviseli. Ez egy fontos elem, hiszen a barokk kereszténységet az iszlám vallás

terjeszkedése fenyegeti, ezért a hősnek mindenképpen le kell győznie a gonoszt, a legfőbb

ellenséget, a másik ideológia, a másik vallás egyszemélyes megtestesítőjét: Szulimánt.

Az ellenség “legyőzéséhez” Zrínyinek az elméleti és a gyakorlati tudására is szüksége volt. Az író

Zrínyit emberfeletti erővel ruházta fel: “Száz törököt kézzel maga Zrínyi lever”, és ezt még fel is

nagyítja a szultán megölésével:

“Így mondván derékban ketté szakasztá,

Vérét és életét az földre bocsátá”

Zrínyi halála is az erejét mutatja: semmilyen élő ember nem tudja legyőzni, csupán egy ágyúgolyó,

amely letépi a fejét. Az író harc közben mutatja meg, hogy harcosaival milyen érzelmi közösséget

alkot, így mutatva be az ideális hadvezért, parancsnokot.

Közelharcban Zrínyit a hatalmas testi erő mellett leginkább a gyorsaság jellemezte. Ennek

kifejezésére (katonáival együtt) madártollat tűzött a fejére, így hasonlítva önnön sebességüket a

madarak gyorsaságához.

Szigeti Zrínyi Miklóst többször azonosítják a trójai várvédők vezérével – mindkettőjük rendkívül

erős, isteni támogatást kapnak, lelki és erkölcsi támaszt nyújtanak katonáiknak stb.). A Zrínyiről

szóló, a vitézi öntudat is bemutató epigramma is ezzel a hasonlattal indul:

“Mint Hector Trójának

Úgy én Szigetvárnak

Erős őrzője voltam;”

Az író valószínűleg tisztában lehetett dédapja foltos lelkiismeretével. Ennek a mű során többször is

hangot ad: “Mai nap szépíti minden elmúlt dolgunk”, “rút, mocskos vagyok”. Szigeti Zrínyi dicső

halálával mintegy jóvátette korábbi bűneit. A bűnbocsánathoz még hozzátartozik az az érzés, ami

már a második énekben meg lett fogalmazva: a végzet tudtának rémisztősége.

A Szigeti veszedelem főhőse a barokk eszközök révén olyannyira felnagyult, hogy nem csak a

múltban, hanem a jelenben is példakép lehet.

Kidolgozott érettségi tételek magyar irodalom